| dbo:abstract
|
- A káliumnak (K) 24 ismert izotópja létezik. A természetben három izotóp fordul elő: 39K (93,3%), 40K (0,012%) és a 41K (6,7%). A kálium standard atomtömege 39,0983(1) u. A természetes 40K stabil elektronbefogással és pozitron-kibocsátással 40Ar (11,2%) izotópra bomlik, illetve béta-bomlás során 40Ca (88,8%) izotóppá alakul. A 40K felezési ideje 1,250·109 év. A 40K 40Ar-né történő bomlása gyakran használt módszert tesz lehetővé a kőzetek életkorának meghatározására. A hagyományos kálium-argon kormeghatározás azon a feltevésen alapszik, hogy a kőzet a keletkezésekor nem tartalmazott argont, és hogy az összes radioaktív bomlás során keletkezett argon (azaz 40Ar) kvantitatívan a kőzetben maradt. Az ásványok életkorát úgy határozzák meg, hogy megmérik a kálium és a felgyűlt radiogén 40Ar koncentrációját. A kormeghatározásra legalkalmasabb ásványok közé a biotit, muszkovit, a mélységi/nagy mértékben átalakult amfibol és a vulkáni földpát tartoznak. A kormeghatározáson kívül a kálium izotópokat kiterjedten használták nyomjelzőként a mállási folyamatok vizsgálatában. Felhasználták a biogeokémiai körforgások vizsgálatai során is, mivel a kálium az élethez szükséges makroelem. A 40K elegendő mennyiségben fordul elő a természetes káliumban (és így néhány kereskedelmi forgalomban levő sóhelyettesítő anyagban) ahhoz, hogy egy nagyobb zacskó sópótló tantermi demonstrációkhoz radioaktív sugárforrásként lehessen használni. Az egészséges állati és emberi szervezetben a 40K a legnagyobb aktivitású radioizotóp, megelőzi még a 14C-et is. Egy 70 kg-es emberi testben másodpercenként kb. 4400 40K atommag bomlik el. (hu)
- A káliumnak (K) 24 ismert izotópja létezik. A természetben három izotóp fordul elő: 39K (93,3%), 40K (0,012%) és a 41K (6,7%). A kálium standard atomtömege 39,0983(1) u. A természetes 40K stabil elektronbefogással és pozitron-kibocsátással 40Ar (11,2%) izotópra bomlik, illetve béta-bomlás során 40Ca (88,8%) izotóppá alakul. A 40K felezési ideje 1,250·109 év. A 40K 40Ar-né történő bomlása gyakran használt módszert tesz lehetővé a kőzetek életkorának meghatározására. A hagyományos kálium-argon kormeghatározás azon a feltevésen alapszik, hogy a kőzet a keletkezésekor nem tartalmazott argont, és hogy az összes radioaktív bomlás során keletkezett argon (azaz 40Ar) kvantitatívan a kőzetben maradt. Az ásványok életkorát úgy határozzák meg, hogy megmérik a kálium és a felgyűlt radiogén 40Ar koncentrációját. A kormeghatározásra legalkalmasabb ásványok közé a biotit, muszkovit, a mélységi/nagy mértékben átalakult amfibol és a vulkáni földpát tartoznak. A kormeghatározáson kívül a kálium izotópokat kiterjedten használták nyomjelzőként a mállási folyamatok vizsgálatában. Felhasználták a biogeokémiai körforgások vizsgálatai során is, mivel a kálium az élethez szükséges makroelem. A 40K elegendő mennyiségben fordul elő a természetes káliumban (és így néhány kereskedelmi forgalomban levő sóhelyettesítő anyagban) ahhoz, hogy egy nagyobb zacskó sópótló tantermi demonstrációkhoz radioaktív sugárforrásként lehessen használni. Az egészséges állati és emberi szervezetben a 40K a legnagyobb aktivitású radioizotóp, megelőzi még a 14C-et is. Egy 70 kg-es emberi testben másodpercenként kb. 4400 40K atommag bomlik el. (hu)
|
