| dbo:abstract
|
- A kénnek (S) 25 izotópja ismert, ezek tömegszáma 26 és 49 közé esik. Közülük négy stabil: 32S (95,02%), 33S (0,75%), 34S (4,21%) és 36S (0,02%).A kén-32 túlsúlyát a szén-12 öt héliummaggal való sorozatos fúziója okozza, amely a II-es típusú szupernóvák úgynevezett alfa-folyamata során megy végbe. A 35S kivételével a kén radioaktív izotópjai viszonylag rövid életűek. A 35S az 40Ar kozmikus sugarak hatására bekövetkező spallációja révén keletkezik a Föld légkörében. Felezési ideje 87 nap. A második leghosszabb élettartamú radioizotóp a kén-38, ennek felezési ideje 170 nap. A leginstabilabb a 49S, 200 nanomásodperces felezési idővel. A szulfidásványok kicsapódása során a szilárd és folyadék fázis között az izotópok egyensúlya kis különbséget okozhat a kogenetikus ásványok δS-34 értékeiben. Az ásványok közötti különbség felhasználható az egyensúly hőmérsékletének becslésére. Az együtt előforduló karbonátok és szulfidok δC-13 és δS-34 értékeiből meghatározható, hogy mekkora volt az ércképződés során az érctartalmú folyadék pH-ja és oxigén fugacitása. A legtöbb erdei ökoszisztémában a szulfát elsősorban a légkörből származik, de az ásványok és sókőzetek mállása is jelent némi kénforrást. A szennyezőforrások azonosítására jellegzetes izotópösszetételű ként használnak, hidrológiai vizsgálatokban nyomkövetőként izotópdúsított ként adnak a vizekhez. A természetes gyakoriságban tapasztalt különbségeket olyan rendszerekben is használhatják, ahol az ökoszisztéma tagjai között elég nagy a 34S ingadozása. A Sziklás-hegység azon tavainak δS-34 értéke, melyekről úgy gondolják, hogy bennük a légköri eredetű szulfátok dominálnak, eltér azon tavak δS-34 értékétől, melyeknél a szulfátot a vízgyűjtőterületről származónak tartják. Standard atomtömeg: 32,065(5) u. (hu)
- A kénnek (S) 25 izotópja ismert, ezek tömegszáma 26 és 49 közé esik. Közülük négy stabil: 32S (95,02%), 33S (0,75%), 34S (4,21%) és 36S (0,02%).A kén-32 túlsúlyát a szén-12 öt héliummaggal való sorozatos fúziója okozza, amely a II-es típusú szupernóvák úgynevezett alfa-folyamata során megy végbe. A 35S kivételével a kén radioaktív izotópjai viszonylag rövid életűek. A 35S az 40Ar kozmikus sugarak hatására bekövetkező spallációja révén keletkezik a Föld légkörében. Felezési ideje 87 nap. A második leghosszabb élettartamú radioizotóp a kén-38, ennek felezési ideje 170 nap. A leginstabilabb a 49S, 200 nanomásodperces felezési idővel. A szulfidásványok kicsapódása során a szilárd és folyadék fázis között az izotópok egyensúlya kis különbséget okozhat a kogenetikus ásványok δS-34 értékeiben. Az ásványok közötti különbség felhasználható az egyensúly hőmérsékletének becslésére. Az együtt előforduló karbonátok és szulfidok δC-13 és δS-34 értékeiből meghatározható, hogy mekkora volt az ércképződés során az érctartalmú folyadék pH-ja és oxigén fugacitása. A legtöbb erdei ökoszisztémában a szulfát elsősorban a légkörből származik, de az ásványok és sókőzetek mállása is jelent némi kénforrást. A szennyezőforrások azonosítására jellegzetes izotópösszetételű ként használnak, hidrológiai vizsgálatokban nyomkövetőként izotópdúsított ként adnak a vizekhez. A természetes gyakoriságban tapasztalt különbségeket olyan rendszerekben is használhatják, ahol az ökoszisztéma tagjai között elég nagy a 34S ingadozása. A Sziklás-hegység azon tavainak δS-34 értéke, melyekről úgy gondolják, hogy bennük a légköri eredetű szulfátok dominálnak, eltér azon tavak δS-34 értékétől, melyeknél a szulfátot a vízgyűjtőterületről származónak tartják. Standard atomtömeg: 32,065(5) u. (hu)
|
