| dbo:abstract
|
- A magyar birkózó-csapatbajnokság 1925-től kerül megrendezésre. A bajnokságot a írja ki és rendezi meg. A kezdetektől az 1950-es évekig egy-két esemény kivételével kötöttfogásban rendezték a bajnokságokat. Ezután 1988-ig (néhány év kivételével) külön kötött- és szabadfogásban is rendeztek bajnokságokat, majd 1989-től (a 2002-es év kivételével) vegyes fogásban rendezik. A legtöbb bajnoki címet a Bp. Honvéd nyerte, 27-szer győztek. A bajnokcsapatok listáját tartalmazó források (A magyar sport kézikönyve, illetve a szövetség honlapján található lista a csapatbajnokokról) közül A magyar sport kézikönyve 1936-ra és 1937-re nem jelez kötöttfogású bajnokot, míg a szövetség honlapján 1936-ra és 1937-re is a BVSC szerepel. 1936-ban a Nemzeti Sport 1936.11.16-i kiadása alapján a BVSC volt a bajnok (ahogy a szövetségnél is szerepel), de 1937-ben a Nemzeti Sport 1937.11.26-i kiadása alapján a Testvériség SE volt a bajnok (holtverseny és óvások után). 1941-re nem jeleznek kötöttfogású bajnokot, de a Nemzeti Sport 1941.04.14-i kiadása alapján volt bajnokság, a BVSC volt a bajnok. 1942-re nem jeleznek szabadfogású bajnokot, de a Nemzeti Sport 1942.01.27-i kiadása alapján volt bajnokság, a BVSC volt a bajnok. 1943-ra nem jeleznek kötöttfogású bajnokot, de a Nemzeti Sport 1943.05.10-i kiadása alapján volt bajnokság, a WMTK Csepel volt a bajnok. 1946-ra a BVSC-t, 1948-ra a Bp. Lokomotív-ot jelzik kötöttfogású bajnoknak, de a klubot akkor BVESC-nek (Vasutas Előre) hívták. 1950-re nem jeleznek vegyesfogású bajnokot, de a Népsport 1950.05.25-i kiadása alapján volt bajnokság, a Bp. Lokomotív volt a bajnok (ebben az évben még volt egy kötöttfogású bajnokság is a második félévben). 1951-re nem jeleznek kötöttfogású bajnokot, de a Népsport 1951.11.08-i kiadása alapján volt bajnokság, a Budapest II. volt a bajnok. 1952-re nem jeleznek kötöttfogású bajnokot, de a Népsport 1952.12.22-i kiadása alapján volt bajnokság, a SZOT I. volt a bajnok. 1959-re és 1960-ra nem jeleznek sem kötöttfogású, sem szabadfogású bajnokot, de a Népsport 1959.07.27-i és 12.14-i valamint 1960.07.04-i és 07.11-i kiadása, illetve A magyar sport évkönyve 1960 és 1961 alapján voltak bajnokságok (ún. egyéni-csapatbajnokságok), mindkét évben és fogásnemben a Bp. Honvéd volt a bajnok. A magyar sport kézikönyve 1962-re nem vegyesfogású, hanem kötöttfogású bajnokságot jelez, de A magyar sport évkönyve 1963 és a Népsport 1962.05.14-i kiadása alapján vegyesfogású volt a bajnokság (ahogy a szövetségnél is szerepel). 1963-ra, 1964-re és 1965-re nem vegyesfogású, hanem kötöttfogású bajnokságot jeleznek, de a Népsport 1963.12.16-i, 1964.12.14-i és 1965.11.04-i kiadásai alapján vegyesfogású volt a bajnokság. 2005-re szövetség honlapja a Vasas SC-t jelzi vegyesfogású bajnoknak, de a Nemzeti Sport 2005.11.28-i valamint az MTI 2005.11.27-i kiadása alapján a Kecskeméti TE volt a bajnok. (hu)
- A magyar birkózó-csapatbajnokság 1925-től kerül megrendezésre. A bajnokságot a írja ki és rendezi meg. A kezdetektől az 1950-es évekig egy-két esemény kivételével kötöttfogásban rendezték a bajnokságokat. Ezután 1988-ig (néhány év kivételével) külön kötött- és szabadfogásban is rendeztek bajnokságokat, majd 1989-től (a 2002-es év kivételével) vegyes fogásban rendezik. A legtöbb bajnoki címet a Bp. Honvéd nyerte, 27-szer győztek. A bajnokcsapatok listáját tartalmazó források (A magyar sport kézikönyve, illetve a szövetség honlapján található lista a csapatbajnokokról) közül A magyar sport kézikönyve 1936-ra és 1937-re nem jelez kötöttfogású bajnokot, míg a szövetség honlapján 1936-ra és 1937-re is a BVSC szerepel. 1936-ban a Nemzeti Sport 1936.11.16-i kiadása alapján a BVSC volt a bajnok (ahogy a szövetségnél is szerepel), de 1937-ben a Nemzeti Sport 1937.11.26-i kiadása alapján a Testvériség SE volt a bajnok (holtverseny és óvások után). 1941-re nem jeleznek kötöttfogású bajnokot, de a Nemzeti Sport 1941.04.14-i kiadása alapján volt bajnokság, a BVSC volt a bajnok. 1942-re nem jeleznek szabadfogású bajnokot, de a Nemzeti Sport 1942.01.27-i kiadása alapján volt bajnokság, a BVSC volt a bajnok. 1943-ra nem jeleznek kötöttfogású bajnokot, de a Nemzeti Sport 1943.05.10-i kiadása alapján volt bajnokság, a WMTK Csepel volt a bajnok. 1946-ra a BVSC-t, 1948-ra a Bp. Lokomotív-ot jelzik kötöttfogású bajnoknak, de a klubot akkor BVESC-nek (Vasutas Előre) hívták. 1950-re nem jeleznek vegyesfogású bajnokot, de a Népsport 1950.05.25-i kiadása alapján volt bajnokság, a Bp. Lokomotív volt a bajnok (ebben az évben még volt egy kötöttfogású bajnokság is a második félévben). 1951-re nem jeleznek kötöttfogású bajnokot, de a Népsport 1951.11.08-i kiadása alapján volt bajnokság, a Budapest II. volt a bajnok. 1952-re nem jeleznek kötöttfogású bajnokot, de a Népsport 1952.12.22-i kiadása alapján volt bajnokság, a SZOT I. volt a bajnok. 1959-re és 1960-ra nem jeleznek sem kötöttfogású, sem szabadfogású bajnokot, de a Népsport 1959.07.27-i és 12.14-i valamint 1960.07.04-i és 07.11-i kiadása, illetve A magyar sport évkönyve 1960 és 1961 alapján voltak bajnokságok (ún. egyéni-csapatbajnokságok), mindkét évben és fogásnemben a Bp. Honvéd volt a bajnok. A magyar sport kézikönyve 1962-re nem vegyesfogású, hanem kötöttfogású bajnokságot jelez, de A magyar sport évkönyve 1963 és a Népsport 1962.05.14-i kiadása alapján vegyesfogású volt a bajnokság (ahogy a szövetségnél is szerepel). 1963-ra, 1964-re és 1965-re nem vegyesfogású, hanem kötöttfogású bajnokságot jeleznek, de a Népsport 1963.12.16-i, 1964.12.14-i és 1965.11.04-i kiadásai alapján vegyesfogású volt a bajnokság. 2005-re szövetség honlapja a Vasas SC-t jelzi vegyesfogású bajnoknak, de a Nemzeti Sport 2005.11.28-i valamint az MTI 2005.11.27-i kiadása alapján a Kecskeméti TE volt a bajnok. (hu)
|
