dbo:abstract
|
- A legtöbb tulajdonnév köznévből származik, ezért a személyneveknek és helyneveknek volt eredeti jelentése, de ezek a sok évszázados használat során elhomályosultak, így sok közülük többé nem érződik jelentésesnek. A nevek elterjedésében igen nagy szerepe van a névdivatnak. Miután a gallokat legyőzték a rómaiak, azok hamarosan római neveket vettek fel, majd néhány évszázad múlva germánokat. Magyarországon az eredeti nevek mellett a honfoglaláskor és még utána is egy ideig a török, majd szláv nevek jöttek divatba. A középkori névadásra hatással volt a . A 18. század végén és a 19. század elején pedig népszerű irodalmi művek terjesztettek egy-egy nevet. A reformkor idején váltak népszerűvé a rég elfeledett és felújított nevek (Béla, Zoltán, Ildikó, Enikő). A névdivat legtöbbször felülről lefelé terjedt: a polgárok utánozták az arisztokratákat, a falu a várost. A magyar személynevek (azaz keresztnevek) nagy része héber, görög vagy latin eredetű, kisebb részük germán, szláv vagy török. Előfordulnak egyes emberek (főleg írók) által kitalált nevek is. (hu)
- A legtöbb tulajdonnév köznévből származik, ezért a személyneveknek és helyneveknek volt eredeti jelentése, de ezek a sok évszázados használat során elhomályosultak, így sok közülük többé nem érződik jelentésesnek. A nevek elterjedésében igen nagy szerepe van a névdivatnak. Miután a gallokat legyőzték a rómaiak, azok hamarosan római neveket vettek fel, majd néhány évszázad múlva germánokat. Magyarországon az eredeti nevek mellett a honfoglaláskor és még utána is egy ideig a török, majd szláv nevek jöttek divatba. A középkori névadásra hatással volt a . A 18. század végén és a 19. század elején pedig népszerű irodalmi művek terjesztettek egy-egy nevet. A reformkor idején váltak népszerűvé a rég elfeledett és felújított nevek (Béla, Zoltán, Ildikó, Enikő). A névdivat legtöbbször felülről lefelé terjedt: a polgárok utánozták az arisztokratákat, a falu a várost. A magyar személynevek (azaz keresztnevek) nagy része héber, görög vagy latin eredetű, kisebb részük germán, szláv vagy török. Előfordulnak egyes emberek (főleg írók) által kitalált nevek is. (hu)
|