| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat. Ennek az aktusnak két fő eleme volt, a felkenés (unctio) és a koronának a király fejére való ráhelyezése. A királykoronázások középkori szertartásrendje, a arra szolgált, hogy az, aki korábban nem volt király, a rítus által királlyá váljon. Magyarország uralkodóinak koronázása I. István királlyá avatásától kezdődően a magyar államiság egyik legfontosabb szertartása volt, egészen az első világháború végéig. A királyok beiktatásának alapvető kelléke a korona, legalább III. Béla korától a Szent Korona volt. A koronázások története ezért sokáig párhuzamosan haladt a Szent Korona – olykor igencsak kalandos – történetével. Ma is közismert a középkori szokásjog, miszerint csak az a személy tekinthető törvényes uralkodónak, akit a Szent Koronával Székesfehérvárott az esztergomi érsek, annak hiányában a rangidős főpap koronázott meg. A magyar királyok beavatási szertartása a középkori európai keresztény királyok koronázási hagyományaiból (latinul Ius coronandi, vagyis az uralkodók koronázásának joga, amit írásba foglaltak) alakult ki. Később, a koronázás egyházi liturgiája már a Pontificale Romanum alapjaira támaszkodott. A legfontosabb magyar sajátosságok a Szent Korona elengedhetetlen használata, a koronázás fehérvári, majd pozsonyi helyszíne, és a koronázást celebráló esztergomi érsek (ha e poszt betöltetlen volt, természetesen a rangban utána következő egyházfő) személye voltak. A magyar királyok koronázásának több mint kilencszáz éves időszaka alatt ezen jellegzetes sajátosságok – pár kivételtől eltekintve – mindvégig megmaradtak. De jelentős változások és tendenciák figyelhetők meg a középkor végén és a Habsburg-ház térnyerését követően. A rendi állam kezdetén a hatalom teljes egészében a királyi tanács ellenőrzése alá került, a rendek függetlenségi vágya erősebbé vált a hagyományok és a Szent Korona iránti tiszteletnél. Ekkor alakultak ki a királyválasztások és koronázások új elemei, a hitlevél és az alkotmányt biztosító eskü. A koronázás egyházi szertartása a rendi állam kialakulásával közjogi eljárássá vált. A Habsburg-ház újkori térnyerése a rendek hatalmának visszaszorítását hozta. A Habsburgok királyi hatalmuk rendi forrását nem akarták elismerni, az abszolutizmus beköszöntével a rendiség formális királyválasztási joga is megszűnt. A koronázások eljárásrendjét tekintve az Árpád-kort és az Anjou-kort a forrásszegénység jellemzi, az első részletesebb leírások a 15. századi koronázások nyomán maradtak fenn. Az első teljes részletességű és színes leírás az első pozsonyi koronázásról származik, a szócikk ennek bemutatását is tartalmazza. (hu)
- A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat. Ennek az aktusnak két fő eleme volt, a felkenés (unctio) és a koronának a király fejére való ráhelyezése. A királykoronázások középkori szertartásrendje, a arra szolgált, hogy az, aki korábban nem volt király, a rítus által királlyá váljon. Magyarország uralkodóinak koronázása I. István királlyá avatásától kezdődően a magyar államiság egyik legfontosabb szertartása volt, egészen az első világháború végéig. A királyok beiktatásának alapvető kelléke a korona, legalább III. Béla korától a Szent Korona volt. A koronázások története ezért sokáig párhuzamosan haladt a Szent Korona – olykor igencsak kalandos – történetével. Ma is közismert a középkori szokásjog, miszerint csak az a személy tekinthető törvényes uralkodónak, akit a Szent Koronával Székesfehérvárott az esztergomi érsek, annak hiányában a rangidős főpap koronázott meg. A magyar királyok beavatási szertartása a középkori európai keresztény királyok koronázási hagyományaiból (latinul Ius coronandi, vagyis az uralkodók koronázásának joga, amit írásba foglaltak) alakult ki. Később, a koronázás egyházi liturgiája már a Pontificale Romanum alapjaira támaszkodott. A legfontosabb magyar sajátosságok a Szent Korona elengedhetetlen használata, a koronázás fehérvári, majd pozsonyi helyszíne, és a koronázást celebráló esztergomi érsek (ha e poszt betöltetlen volt, természetesen a rangban utána következő egyházfő) személye voltak. A magyar királyok koronázásának több mint kilencszáz éves időszaka alatt ezen jellegzetes sajátosságok – pár kivételtől eltekintve – mindvégig megmaradtak. De jelentős változások és tendenciák figyelhetők meg a középkor végén és a Habsburg-ház térnyerését követően. A rendi állam kezdetén a hatalom teljes egészében a királyi tanács ellenőrzése alá került, a rendek függetlenségi vágya erősebbé vált a hagyományok és a Szent Korona iránti tiszteletnél. Ekkor alakultak ki a királyválasztások és koronázások új elemei, a hitlevél és az alkotmányt biztosító eskü. A koronázás egyházi szertartása a rendi állam kialakulásával közjogi eljárássá vált. A Habsburg-ház újkori térnyerése a rendek hatalmának visszaszorítását hozta. A Habsburgok királyi hatalmuk rendi forrását nem akarták elismerni, az abszolutizmus beköszöntével a rendiség formális királyválasztási joga is megszűnt. A koronázások eljárásrendjét tekintve az Árpád-kort és az Anjou-kort a forrásszegénység jellemzi, az első részletesebb leírások a 15. századi koronázások nyomán maradtak fenn. Az első teljes részletességű és színes leírás az első pozsonyi koronázásról származik, a szócikk ennek bemutatását is tartalmazza. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 144463 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Bartoniek Emma (hu)
- Engel Pál (hu)
- Kristó Gyula (hu)
- Schönherr Gyula (hu)
- Bartoniek Emma (hu)
- Engel Pál (hu)
- Kristó Gyula (hu)
- Schönherr Gyula (hu)
|
| prop-hu:authorlink
|
- Benda Kálmán (hu)
- Bertényi Iván (hu)
- Tóth Endre (hu)
- Bartoniek Emma (hu)
- Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András (hu)
- Kristó Gyula (hu)
- Schönherr Gyula (hu)
- Benda Kálmán (hu)
- Bertényi Iván (hu)
- Tóth Endre (hu)
- Bartoniek Emma (hu)
- Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András (hu)
- Kristó Gyula (hu)
- Schönherr Gyula (hu)
|
| prop-hu:coauthors
| |
| prop-hu:cím
|
- A Thousand Years of Christianity in Hungary – Hungariae Christianae Millennium (hu)
- A Thousand Years of Christianity in Hungary – Hungariae Christianae Millennium (hu)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- The Holy Crown and Coronation Insignia (hu)
- The Holy Crown and Coronation Insignia (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
|
- Tóth Endre (hu)
- Tóth Endre (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Kálmán (hu)
- Iván (hu)
- Endre (hu)
- Kálmán (hu)
- Iván (hu)
- Endre (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 963092563 (xsd:integer)
- 963140305 (xsd:integer)
- 9630072491 (xsd:decimal)
- 9630544784 (xsd:decimal)
- 9630941546 (xsd:decimal)
- 9633895065 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Hungarian Catholic Episcopal Conference (hu)
- Hungarian Catholic Episcopal Conference (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Tóth (hu)
- Benda (hu)
- Bertényi (hu)
- Tóth (hu)
- Benda (hu)
- Bertényi (hu)
|
| prop-hu:others
| |
| prop-hu:publisher
|
- Magvető (hu)
- Kossuth (hu)
- A Magyar Történelmi Társulat kiadása – Akadémia Kiadó, Budapest (hu)
- Magyar Tudományos Akadémia – Budapest (hu)
- Osiris Kiadó - Budapest (hu)
- Osiris Kiadó – Budapest (hu)
- Magvető (hu)
- Kossuth (hu)
- A Magyar Történelmi Társulat kiadása – Akadémia Kiadó, Budapest (hu)
- Magyar Tudományos Akadémia – Budapest (hu)
- Osiris Kiadó - Budapest (hu)
- Osiris Kiadó – Budapest (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Cséfalvay Pál (hu)
- Maria Antonietta De Angelis (hu)
- Zombori István (hu)
- Cséfalvay Pál (hu)
- Maria Antonietta De Angelis (hu)
- Zombori István (hu)
|
| prop-hu:title
|
- A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások (hu)
- A magyar korona regénye (hu)
- A magyar korona története (hu)
- A magyar királykoronázások története (hu)
- Magyarország története 1301 – 1526 (hu)
- Magyarország története 895-1301 (hu)
- Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásai (hu)
- A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások (hu)
- A magyar korona regénye (hu)
- A magyar korona története (hu)
- A magyar királykoronázások története (hu)
- Magyarország története 1301 – 1526 (hu)
- Magyarország története 895-1301 (hu)
- Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásai (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1898 (xsd:integer)
- 1979 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- A magyar királyok koronázása (hu)
- A magyar királyok koronázása (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
