| dbo:abstract
|
- A Magyarország – Olaszország barátságos mérkőzést 2007. augusztus 22-én rendezték meg a Puskás Ferenc Stadionban. A magyar válogatott Várhidi Péter kapitánykodása óta még veretlen volt a találkozó előtt hazai pályán, ami utána sem változott meg, így továbbra is 100%-osak hazai környezetben. A csapat ezzel a győzelmével hódította el a nem hivatalos labdarúgó-világbajnokságot, melyet a törökök elleni Eb-selejtezőig viselt. Az olaszokat a világbajnokság óta a szerdai mérkőzést megelőzően csak a vb-döntős franciák tudták legyőzni: 2006. szeptember 6-án a gallok a Stade de France-ban, hasonlóan a mieinkhez 3-1-re verték el az azúrkékeket. A mérkőzésen nem játszott alárendelt szerepben a magyar együttes, sorozatban dolgozta ki a helyzeteit. Az első félidő 0-0-s döntetlennel zárult. Azonban a második félidő elején az olaszok egy szerencsésnek mondható találattal megszerezték a vezetést Antonio Di Natale révén, mindez a 49. perc eseménye volt. A hazai csapat nem adta fel, további támadásokat vezetett, aminek meg is lett az eredménye: előbb Juhász Roland szerzett parádés találatot a 61. percben, majd Gera Zoltán értékesítette a Priskin buktatásáért járó 11-est. Így a házigazda megfordította a mérkőzés eredményét a 65. percben. A 76. percben Feczesin Róbert adta meg a kegyelemdöfést a világbajnokoknak, Gera álompassza után könnyedén gurított a hálóba, kialakítva a 3-1-es végeredményt. A győzelem minden szempontból bravúrosnak mondható: 42 év elteltével sikerült ismét diadalmaskodni a squadra azzura felett. A találkozóról a legtöbb európai napilap beszámolt, nagy visszhangot váltott ki az olasz sajtón belül is. A tekintélyes Gazzetta dello Sport így számolt be az eseményről: „Érdemi tesztmérkőzés volt, hiszen a magyar válogatott hatékony és tetszetős futballjával megmutatta, hogy már felébredt évtizedes álmából. Zsinórban öt győzelem után megalázó vereséget szenvedett Olaszország, a meccs végén az eredményjelző a magyarok szempontjából tekintélyes 3-1-t mutatott. A magyarok már az első félidőben felülmúlták a squadra azzurrát a párharcokban, hátul remekül zártak össze, elöl pedig meglepően ügyes ellentámadásokra voltak képesek már az első játékrészben is (…) A magyar csapat a második félidőben végig jó ritmusban futballozott, a végén örömünnepbe torkollt a mérkőzés számukra. A meccs fordulópontja Filkor és Leandro beállása volt, ezután kezdődött a (magyar) tánc. A második gól után a magyarok vérszemet kaptak, s a teljesen indiszponált Cannavaro újabb nagy hibája után Feczesin mattolta a teljesen kiszolgáltatott Buffont. Tizenhét napja van Roberto Donadoninak, hogy életet leheljen fiaiba” – összegzett a sportnapilap. „A Franciaország elleni Eb-selejtező előtt csúnya verést kapott Olaszország Budapesten. Elfogadható első félidő után Di Natale gólja illuzióba kergette az olaszokat, akik ellen a sokkal frissebb, és lelkesebb magyarok fordítani tudtak. A meccs végére a játék minden elemében fölénőtt az azúrkékeknek a magyar csapat.” – állt a Corriere della Sera hasábjain. A La Repubblica a következőképpen fejtette ki a véleményét: „kínos zakó született a magyarok ellen, ami rányomja a bélyegét a franciák elleni felkészülésre. Diszkrét első félidő után a folytatásban vakvágányra került az olasz válogatott, aminek sima vereség lett a vége.” Azonban a legtalálóbban a Datasport összegezte a találkozót: „Az olasz csapat beleveszett a Dunába.” A magyar–olasz örökmérleg a következőképpen alakult a mérkőzést követően: 34 találkozón 9 magyar győzelem, 16 olasz diadal és 9 döntetlen, a gólkülönbség 63-56 az olaszok javára. (hu)
- A Magyarország – Olaszország barátságos mérkőzést 2007. augusztus 22-én rendezték meg a Puskás Ferenc Stadionban. A magyar válogatott Várhidi Péter kapitánykodása óta még veretlen volt a találkozó előtt hazai pályán, ami utána sem változott meg, így továbbra is 100%-osak hazai környezetben. A csapat ezzel a győzelmével hódította el a nem hivatalos labdarúgó-világbajnokságot, melyet a törökök elleni Eb-selejtezőig viselt. Az olaszokat a világbajnokság óta a szerdai mérkőzést megelőzően csak a vb-döntős franciák tudták legyőzni: 2006. szeptember 6-án a gallok a Stade de France-ban, hasonlóan a mieinkhez 3-1-re verték el az azúrkékeket. A mérkőzésen nem játszott alárendelt szerepben a magyar együttes, sorozatban dolgozta ki a helyzeteit. Az első félidő 0-0-s döntetlennel zárult. Azonban a második félidő elején az olaszok egy szerencsésnek mondható találattal megszerezték a vezetést Antonio Di Natale révén, mindez a 49. perc eseménye volt. A hazai csapat nem adta fel, további támadásokat vezetett, aminek meg is lett az eredménye: előbb Juhász Roland szerzett parádés találatot a 61. percben, majd Gera Zoltán értékesítette a Priskin buktatásáért járó 11-est. Így a házigazda megfordította a mérkőzés eredményét a 65. percben. A 76. percben Feczesin Róbert adta meg a kegyelemdöfést a világbajnokoknak, Gera álompassza után könnyedén gurított a hálóba, kialakítva a 3-1-es végeredményt. A győzelem minden szempontból bravúrosnak mondható: 42 év elteltével sikerült ismét diadalmaskodni a squadra azzura felett. A találkozóról a legtöbb európai napilap beszámolt, nagy visszhangot váltott ki az olasz sajtón belül is. A tekintélyes Gazzetta dello Sport így számolt be az eseményről: „Érdemi tesztmérkőzés volt, hiszen a magyar válogatott hatékony és tetszetős futballjával megmutatta, hogy már felébredt évtizedes álmából. Zsinórban öt győzelem után megalázó vereséget szenvedett Olaszország, a meccs végén az eredményjelző a magyarok szempontjából tekintélyes 3-1-t mutatott. A magyarok már az első félidőben felülmúlták a squadra azzurrát a párharcokban, hátul remekül zártak össze, elöl pedig meglepően ügyes ellentámadásokra voltak képesek már az első játékrészben is (…) A magyar csapat a második félidőben végig jó ritmusban futballozott, a végén örömünnepbe torkollt a mérkőzés számukra. A meccs fordulópontja Filkor és Leandro beállása volt, ezután kezdődött a (magyar) tánc. A második gól után a magyarok vérszemet kaptak, s a teljesen indiszponált Cannavaro újabb nagy hibája után Feczesin mattolta a teljesen kiszolgáltatott Buffont. Tizenhét napja van Roberto Donadoninak, hogy életet leheljen fiaiba” – összegzett a sportnapilap. „A Franciaország elleni Eb-selejtező előtt csúnya verést kapott Olaszország Budapesten. Elfogadható első félidő után Di Natale gólja illuzióba kergette az olaszokat, akik ellen a sokkal frissebb, és lelkesebb magyarok fordítani tudtak. A meccs végére a játék minden elemében fölénőtt az azúrkékeknek a magyar csapat.” – állt a Corriere della Sera hasábjain. A La Repubblica a következőképpen fejtette ki a véleményét: „kínos zakó született a magyarok ellen, ami rányomja a bélyegét a franciák elleni felkészülésre. Diszkrét első félidő után a folytatásban vakvágányra került az olasz válogatott, aminek sima vereség lett a vége.” Azonban a legtalálóbban a Datasport összegezte a találkozót: „Az olasz csapat beleveszett a Dunába.” A magyar–olasz örökmérleg a következőképpen alakult a mérkőzést követően: 34 találkozón 9 magyar győzelem, 16 olasz diadal és 9 döntetlen, a gólkülönbség 63-56 az olaszok javára. (hu)
|
