| dbo:abstract
|
- Az alábbi lista olyan szavakat sorol fel, amelyek írott alakja véletlenül egybeesik magyarul és valamely más nyelven. (Az azonos vagy rokon jelentésű és a kölcsönszavaknak tehát itt nincs helyük.) – A szavakat betűrendbe sorolt nyelvek szerint, azokon belül is betűrendbe tesszük. Megjegyzések: Első helyen áll az a szó, amelynek mindkét nyelven van értelme, majd ezt követi dőlt betűvel a szó magyar jelentése.Szónak tekintünk egy nyelvben minden szótári szót és azok minden lehetséges ragozott alakját, ha az az illető nyelv átlagos műveltségű anyanyelvi beszélője számára megérthető, elsősorban a standard köznyelv szavait, mindegyik nyelvben csak a ma is létező alakokat (a holt nyelvek kivételével). A mesterséges nyelvek szavai a többi nyelvvel egyenrangúan kapnak helyet. A magyar jelentés megadásakor:
* Próbáljuk meg tükrözni, illetve jelölni a szavak nyelvtani alakját: például ha tárgyesetben áll az illető nyelven, akkor magyarra is tárgyesettel fordítsuk!
* A jelentés megadásánál törekedjünk a tömörségre (a magyar jelentés leírása lehetőleg ne legyen hosszabb 20 karakternél), valamint a pontosságra (a megadott jelentés se túl szűk, se túl tág ne legyen az eredeti nyelvhez képest). Ha van kifejező, átfogó jelentésű magyar megfelelő, elég ezt megadni; ha nincs, fel lehet tüntetni szinonimát vagy kurzív, zárójeles egyértelműsítést. A szavak stílusa nem mérvadó a gyűjteménybe kerülésüknél.
* Ha bármely idegen szó létezése vagy jelentése felől bizonytalan vagy, akkor kérünk, hogy a vitalapon tüntesd fel, ne itt! Külön listákba gyűjtjük: Az adott nyelv fejezetén belül:
* a magyarul keresztnévként létező szavakat (akár teljes, akár becézett alak)
* a magyarul vezetéknévként létező szavakat (csak a tipikusan magyar nevek)
* a magyarul földrajzi névként létező szavakat (csak a magyar nyelvterület magyar földrajzi nevei)
* az ékezet, mellékjel terén nem pontosan egyező szavakat Külön fejezetekben:
* az idegen nyelvű személyneveket
* az idegen nyelvű családneveket (csak ismertebb – akár élő, akár elhunyt – személyek nevét)
* az idegen nyelvű földrajzi neveket Ha olyan szóegyezést javasolnál, amely a fentieknek nem felel meg, de szerinted érdekes lehet, akkor kérünk, hogy a tüntesd föl, és ha a többség is jónak találja, kitaláljuk az elhelyezését és átvesszük a szócikk lapjára. Külön szócikkben gyűjtjük:
* Az írott alakjukban különböző, de kiejtésük szerint hasonló szavakat. Lásd: Véletlen hangalaki egyezések a magyar és más nyelvek közt (hu)
- Az alábbi lista olyan szavakat sorol fel, amelyek írott alakja véletlenül egybeesik magyarul és valamely más nyelven. (Az azonos vagy rokon jelentésű és a kölcsönszavaknak tehát itt nincs helyük.) – A szavakat betűrendbe sorolt nyelvek szerint, azokon belül is betűrendbe tesszük. Megjegyzések: Első helyen áll az a szó, amelynek mindkét nyelven van értelme, majd ezt követi dőlt betűvel a szó magyar jelentése.Szónak tekintünk egy nyelvben minden szótári szót és azok minden lehetséges ragozott alakját, ha az az illető nyelv átlagos műveltségű anyanyelvi beszélője számára megérthető, elsősorban a standard köznyelv szavait, mindegyik nyelvben csak a ma is létező alakokat (a holt nyelvek kivételével). A mesterséges nyelvek szavai a többi nyelvvel egyenrangúan kapnak helyet. A magyar jelentés megadásakor:
* Próbáljuk meg tükrözni, illetve jelölni a szavak nyelvtani alakját: például ha tárgyesetben áll az illető nyelven, akkor magyarra is tárgyesettel fordítsuk!
* A jelentés megadásánál törekedjünk a tömörségre (a magyar jelentés leírása lehetőleg ne legyen hosszabb 20 karakternél), valamint a pontosságra (a megadott jelentés se túl szűk, se túl tág ne legyen az eredeti nyelvhez képest). Ha van kifejező, átfogó jelentésű magyar megfelelő, elég ezt megadni; ha nincs, fel lehet tüntetni szinonimát vagy kurzív, zárójeles egyértelműsítést. A szavak stílusa nem mérvadó a gyűjteménybe kerülésüknél.
* Ha bármely idegen szó létezése vagy jelentése felől bizonytalan vagy, akkor kérünk, hogy a vitalapon tüntesd fel, ne itt! Külön listákba gyűjtjük: Az adott nyelv fejezetén belül:
* a magyarul keresztnévként létező szavakat (akár teljes, akár becézett alak)
* a magyarul vezetéknévként létező szavakat (csak a tipikusan magyar nevek)
* a magyarul földrajzi névként létező szavakat (csak a magyar nyelvterület magyar földrajzi nevei)
* az ékezet, mellékjel terén nem pontosan egyező szavakat Külön fejezetekben:
* az idegen nyelvű személyneveket
* az idegen nyelvű családneveket (csak ismertebb – akár élő, akár elhunyt – személyek nevét)
* az idegen nyelvű földrajzi neveket Ha olyan szóegyezést javasolnál, amely a fentieknek nem felel meg, de szerinted érdekes lehet, akkor kérünk, hogy a tüntesd föl, és ha a többség is jónak találja, kitaláljuk az elhelyezését és átvesszük a szócikk lapjára. Külön szócikkben gyűjtjük:
* Az írott alakjukban különböző, de kiejtésük szerint hasonló szavakat. Lásd: Véletlen hangalaki egyezések a magyar és más nyelvek közt (hu)
|
