| dbo:abstract
|
- A mémgépezet Susan Blackmore 1999-es tudományos ismeretterjesztő könyve. Témáját tekintve a memetikával foglalkozik. A könyv első felében Blackmore a mém fogalmát próbálja meghatározni. A második részben pedig, olyan témákkal foglalkozik, mint a nyelv eredete, az emberi agy eredete, a szexuális jelenségek, az internet vagy az éntudat memetikai magyarázata. A mém fogalmát először Richard Dawkins vezette be Az önző gén című könyvében, bár előtte is voltak hasonló vagy analóg fogalmak a tudományos világban. A könyvben megvizsgálja a mémekkel kapcsolatos nehézségeket (Mi a baj a mémekkel?), beleértve a mém definícióját és azt, hogy a mémet a génnel szemben, nem látjuk. A mémet egy egyetemes replikátornak látja, amire egy példa a gén, de a mém génnel szembeni különbségeire is rámutat. Az egyetemes replikátornak Blacmore szerint birtokolnia kell a következő három jellemvonást: 1.
* Pontos másolás. 2.
* Magas termékenység (sok másolat). 3.
* Hosszú élet. Továbbá rámutat arra is, hogy szerinte még a mémek nem „találták meg” azt a módot, amivel olyan pontosan másolódhatnak, mint a gén a DNS-sel. Blackmore kritikusan ír a vallásokról és még azt is feltételezi, hogy az emberi agy úgy alakult, hogy elfogadja a vallásokat és ezzel szemben csak az ember ösztönös az igazságkeresése áll szemben. A szerző arra a következtetésre jut, hogy ha elfogadjuk a mémek létezését, akkor figyelembe kell vennünk a génekre gyakorolt hatásukat, tipikus példának tekinti az emberi agyat (A nagy agy), amelyet szerinte a mémek „hoztak létre” a terjedésük érdekében. (hu)
- A mémgépezet Susan Blackmore 1999-es tudományos ismeretterjesztő könyve. Témáját tekintve a memetikával foglalkozik. A könyv első felében Blackmore a mém fogalmát próbálja meghatározni. A második részben pedig, olyan témákkal foglalkozik, mint a nyelv eredete, az emberi agy eredete, a szexuális jelenségek, az internet vagy az éntudat memetikai magyarázata. A mém fogalmát először Richard Dawkins vezette be Az önző gén című könyvében, bár előtte is voltak hasonló vagy analóg fogalmak a tudományos világban. A könyvben megvizsgálja a mémekkel kapcsolatos nehézségeket (Mi a baj a mémekkel?), beleértve a mém definícióját és azt, hogy a mémet a génnel szemben, nem látjuk. A mémet egy egyetemes replikátornak látja, amire egy példa a gén, de a mém génnel szembeni különbségeire is rámutat. Az egyetemes replikátornak Blacmore szerint birtokolnia kell a következő három jellemvonást: 1.
* Pontos másolás. 2.
* Magas termékenység (sok másolat). 3.
* Hosszú élet. Továbbá rámutat arra is, hogy szerinte még a mémek nem „találták meg” azt a módot, amivel olyan pontosan másolódhatnak, mint a gén a DNS-sel. Blackmore kritikusan ír a vallásokról és még azt is feltételezi, hogy az emberi agy úgy alakult, hogy elfogadja a vallásokat és ezzel szemben csak az ember ösztönös az igazságkeresése áll szemben. A szerző arra a következtetésre jut, hogy ha elfogadjuk a mémek létezését, akkor figyelembe kell vennünk a génekre gyakorolt hatásukat, tipikus példának tekinti az emberi agyat (A nagy agy), amelyet szerinte a mémek „hoztak létre” a terjedésük érdekében. (hu)
|
