| dbo:abstract
|
- A negyedik út egy G. I. Gurdjieff által használt kifejezés, ami az ő saját megközelítését írja le a személyiség fejlesztéshez. Gurdjieff úgy gondolta, hogy ez a módszer az általa legfontosabbnak tartott három utat vagy iskolát kombinálja: a testet, az érzelmeket és az elmét. A test útja a fakíré, ösztönös-mozgó-érzékelő emberek, nem túl sok gondolattal és érzelemmel. A szerzetes útja, a vallásos út az érzelmi embereké. Az elme és a test nem erős. A harmadik út a jógiké. A szív és a test nem erős. Ezek közül akármelyik esetben, ha a másik két út túl erős, akkor ez azt jelentheti, hogy valamilyen akadály van. Létezik egy negyedik út is azoknak, akik nem tudják az első hármat használni. Gurdjieff szerint a legfőbb különbség a három hagyományos és a negyedik út között, hogy „az első három állandó, melyek nagyjából érintetlenül élték túl a történelmet, és valláson alapszanak. Azok az iskolák, ahol jógik, szerzetesek és fakírok vannak, nem igazán különböztethetők meg a vallási iskoláktól. A negyedik út abban különbözik, hogy az nem állandó út. Nincsenek speciális formái vagy intézményei, és a saját törvényei által kontrollálva jön-megy.” Manapság a „Negyedik utat” emlegetik még úgy is, mint „a munka”, „a Gurdjieff-munka”, „önmagunkon való munkálkodás”, „a rendszer”. Gurdjieff soha nem használta a „negyedik út” kifejezést az írásaiban; a tanítványa, P. D. Ouspensky kezdte el használni saját írásaiban és előadásain. Ouspensky halála után tanítványai kiadták A negyedik út című könyvet a tanításai alapján. A negyedik út főként azt a kérdést tárgyalja, hogy hol az emberek helye az univerzumban, mik a lehetőségeik a belső fejlődésre, továbbá segít nekik túllépni a testen, hogy képesek legyenek egy magasabb tudatállapotot elérni. Hangsúlyozza, hogy az emberek az úgynevezett „éber álom” állapotában élik az életüket, de lehetséges magasabb tudati szintet és belső képességeket elérni. A negyedik út megtanítja az embereket, hogyan lehet növelni és fókuszálni a figyelmüket és energiájukat különböző módokon, és hogyan csökkenjen minimálisra az álmodozás és a “nem-tudatosság”. A tanítás szerint pedig ez a belső fejlődés a kezdete egy lehetséges jövőbeli változásnak, melynek célja, hogy az embert olyanná alakítsa, amilyennek Gurdjieff szerint lennie kellene. (hu)
- A negyedik út egy G. I. Gurdjieff által használt kifejezés, ami az ő saját megközelítését írja le a személyiség fejlesztéshez. Gurdjieff úgy gondolta, hogy ez a módszer az általa legfontosabbnak tartott három utat vagy iskolát kombinálja: a testet, az érzelmeket és az elmét. A test útja a fakíré, ösztönös-mozgó-érzékelő emberek, nem túl sok gondolattal és érzelemmel. A szerzetes útja, a vallásos út az érzelmi embereké. Az elme és a test nem erős. A harmadik út a jógiké. A szív és a test nem erős. Ezek közül akármelyik esetben, ha a másik két út túl erős, akkor ez azt jelentheti, hogy valamilyen akadály van. Létezik egy negyedik út is azoknak, akik nem tudják az első hármat használni. Gurdjieff szerint a legfőbb különbség a három hagyományos és a negyedik út között, hogy „az első három állandó, melyek nagyjából érintetlenül élték túl a történelmet, és valláson alapszanak. Azok az iskolák, ahol jógik, szerzetesek és fakírok vannak, nem igazán különböztethetők meg a vallási iskoláktól. A negyedik út abban különbözik, hogy az nem állandó út. Nincsenek speciális formái vagy intézményei, és a saját törvényei által kontrollálva jön-megy.” Manapság a „Negyedik utat” emlegetik még úgy is, mint „a munka”, „a Gurdjieff-munka”, „önmagunkon való munkálkodás”, „a rendszer”. Gurdjieff soha nem használta a „negyedik út” kifejezést az írásaiban; a tanítványa, P. D. Ouspensky kezdte el használni saját írásaiban és előadásain. Ouspensky halála után tanítványai kiadták A negyedik út című könyvet a tanításai alapján. A negyedik út főként azt a kérdést tárgyalja, hogy hol az emberek helye az univerzumban, mik a lehetőségeik a belső fejlődésre, továbbá segít nekik túllépni a testen, hogy képesek legyenek egy magasabb tudatállapotot elérni. Hangsúlyozza, hogy az emberek az úgynevezett „éber álom” állapotában élik az életüket, de lehetséges magasabb tudati szintet és belső képességeket elérni. A negyedik út megtanítja az embereket, hogyan lehet növelni és fókuszálni a figyelmüket és energiájukat különböző módokon, és hogyan csökkenjen minimálisra az álmodozás és a “nem-tudatosság”. A tanítás szerint pedig ez a belső fejlődés a kezdete egy lehetséges jövőbeli változásnak, melynek célja, hogy az embert olyanná alakítsa, amilyennek Gurdjieff szerint lennie kellene. (hu)
|
