| dbo:abstract
|
- A természetben megtalálható nikkel (Ni) öt stabil izotópból áll: 58Ni, 60Ni, 61Ni, 62Ni és 64Ni, ezek közül a 58Ni részaránya a legnagyobb (68,077%). A 58Ni kettős pozitív béta-bomlással 58Fe-ra bomolhat. 26 radioaktív izotópot írtak le, ezek közül a legstabilabb a 59Ni (felezési ideje 76 000 év), a 63Ni (100,1 év) és a 56Ni (6,077 nap). A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem éri el a 60 órát, többségüké 30 másodpercnél is kevesebb. 1 metastabil magizomerje ismert. Az ismert nikkelizotópok tömegszáma a 48–78 tartományba esik. Az 1999-ben felfedezett nikkel-48 a neutronban legszegényebb ismert nikkelizotóp. Mivel 28 protont és 20 neutront tartalmaz, – az 208Pb-hoz hasonlóan – kétszeresen mágikus mag, így szokatlanul stabil. Nikkel-56 nagy mennyiségben keletkezik az Ia típusú szupernóvákban. Ezek fénygörbéjének lefutása összhangban van a nikkel-56 kobalt-56-tá, majd vas-56-tá történő bomlásával. A nikkel-58 a nikkel leggyakrabban előforduló izotópja, természetes részaránya 68,077%. Lehetséges forrásai többek között a réz-58 elektronbefogása vagy a cink-59 elektronbefogása és az azt követő protonemisszió. A nikkel-59 hosszú – 76 000 éves – felezési idejű kozmogén radionuklid, melynek számos izotópgeológiai alkalmazása ismert. Felhasználják meteoritok becsapódási időpontjának meghatározására, valamint jég- és üledékminták világűrből származó portartalmát is meg tudják határozni a segítségével. A nikkel-61 az egyetlen stabil nikkelizotóp, melynek magspinje nem nulla (I = 3/2), így ez az izotóp alkalmas elektronspin-rezonancia spektroszkópiai vizsgálatokhoz. Minden elem közül a nikkel-62 magban a legnagyobb az egy nukleonra eső kötési energia, ha a számításba az elektronhéjat is bevonjuk. Ennek az izotópnak a keletkezésekor szabadul fel a legtöbb energia, bár fúzió révén ennél nehezebb izotópok is létrejöhetnek. Például két 40Ca atomból fúzió révén 80Kr és 4 elektron keletkezhet, melynek során nukleononként 77 keV energia szabadul fel, de a vas–nikkel környéki elemek keletkezésének nagyobb a valószínűsége, mivel ilyenkor bariononként több energia szabadul fel. Standard atomtömeg: 58,6934(2) u (hu)
- A természetben megtalálható nikkel (Ni) öt stabil izotópból áll: 58Ni, 60Ni, 61Ni, 62Ni és 64Ni, ezek közül a 58Ni részaránya a legnagyobb (68,077%). A 58Ni kettős pozitív béta-bomlással 58Fe-ra bomolhat. 26 radioaktív izotópot írtak le, ezek közül a legstabilabb a 59Ni (felezési ideje 76 000 év), a 63Ni (100,1 év) és a 56Ni (6,077 nap). A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem éri el a 60 órát, többségüké 30 másodpercnél is kevesebb. 1 metastabil magizomerje ismert. Az ismert nikkelizotópok tömegszáma a 48–78 tartományba esik. Az 1999-ben felfedezett nikkel-48 a neutronban legszegényebb ismert nikkelizotóp. Mivel 28 protont és 20 neutront tartalmaz, – az 208Pb-hoz hasonlóan – kétszeresen mágikus mag, így szokatlanul stabil. Nikkel-56 nagy mennyiségben keletkezik az Ia típusú szupernóvákban. Ezek fénygörbéjének lefutása összhangban van a nikkel-56 kobalt-56-tá, majd vas-56-tá történő bomlásával. A nikkel-58 a nikkel leggyakrabban előforduló izotópja, természetes részaránya 68,077%. Lehetséges forrásai többek között a réz-58 elektronbefogása vagy a cink-59 elektronbefogása és az azt követő protonemisszió. A nikkel-59 hosszú – 76 000 éves – felezési idejű kozmogén radionuklid, melynek számos izotópgeológiai alkalmazása ismert. Felhasználják meteoritok becsapódási időpontjának meghatározására, valamint jég- és üledékminták világűrből származó portartalmát is meg tudják határozni a segítségével. A nikkel-61 az egyetlen stabil nikkelizotóp, melynek magspinje nem nulla (I = 3/2), így ez az izotóp alkalmas elektronspin-rezonancia spektroszkópiai vizsgálatokhoz. Minden elem közül a nikkel-62 magban a legnagyobb az egy nukleonra eső kötési energia, ha a számításba az elektronhéjat is bevonjuk. Ennek az izotópnak a keletkezésekor szabadul fel a legtöbb energia, bár fúzió révén ennél nehezebb izotópok is létrejöhetnek. Például két 40Ca atomból fúzió révén 80Kr és 4 elektron keletkezhet, melynek során nukleononként 77 keV energia szabadul fel, de a vas–nikkel környéki elemek keletkezésének nagyobb a valószínűsége, mivel ilyenkor bariononként több energia szabadul fel. Standard atomtömeg: 58,6934(2) u (hu)
|
