| dbo:abstract
|
- A természetes nióbium (Nb) egyetlen stabil izotópból, 93Nb-ból áll. Ez a legkönnyebb nuklid, mely elméletileg spontán maghasadásra képes, és bár ezt a bomlást még sose tapasztalták, de így elméletileg a nióbium a legkönnyebb elem, amelynek nincs stabil izotópja. Az első 40 elem (a cirkóniummal bezárólag) mindegyike legalább egy stabil nukliddal rendelkezik, melyek stabilitását elméletileg csak a korlátozza. Legstabilabb radioizotópja a 92Nb, melynek felezési ideje 34,7 millió év. Jelenleg ez a leghosszabb élettartamú radionuklid, melyet még nem találtak meg a természetben mint primordiális nuklidot. (A következő leghosszabb élettartamú nuklidot, a 80 millió év felezési idejű 244Pu-et a természetben is megtalálták, az tehát primordiális eredetű). A következő leghosszabb élettartamú nióbium nuklidok a 94Nb (felezési ideje: 20 300 év) és a 91Nb (680 év). A stabil 93Nb-nak ismert egy 31 keV-os metastabil állapota is, ennek felezési ideje 16,13 év. Huszonhárom további radioizotópját írták le, ezek felezési ideje – a 95Nb (35 nap), 96Nb (23,4 óra) és 90Nb (14,6 óra) kivételével – két óránál kevesebb. A fő bomlási mód a stabil 93Nb-nál könnyebb izotópok esetén az elektronbefogás, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak, de a 104–110Nb tartományban neutronemisszió is előfordul. Maghasadás során jelentős mennyiségben csak a 95Nb (35 nap), a 97Nb (72 perc) és a nehezebb izotópok (ezek felezési ideje másodperces nagyságrendű) keletkeznek, a könnyebb izotópok az eggyel kisebb rendszámú cirkónium stabil vagy nagyon hosszú élettartamú (93Zr) izotópjai miatt a neutronban gazdag hasadási termékekből béta-bomlással nemigen keletkezhetnek. A 95Nb a 95Zr (64 nap) bomlásterméke, így a használt fűtőelemekben a 95Nb lassabban bomlik le, mint az a 35 napos felezési ideje alapján várható lenne. Nagyon kis mennyiségben az egyéb izotópok mint közvetlen hasadási termékek keletkezhetnek. Standard atomtömeg: 92,90637(2) u. (hu)
- A természetes nióbium (Nb) egyetlen stabil izotópból, 93Nb-ból áll. Ez a legkönnyebb nuklid, mely elméletileg spontán maghasadásra képes, és bár ezt a bomlást még sose tapasztalták, de így elméletileg a nióbium a legkönnyebb elem, amelynek nincs stabil izotópja. Az első 40 elem (a cirkóniummal bezárólag) mindegyike legalább egy stabil nukliddal rendelkezik, melyek stabilitását elméletileg csak a korlátozza. Legstabilabb radioizotópja a 92Nb, melynek felezési ideje 34,7 millió év. Jelenleg ez a leghosszabb élettartamú radionuklid, melyet még nem találtak meg a természetben mint primordiális nuklidot. (A következő leghosszabb élettartamú nuklidot, a 80 millió év felezési idejű 244Pu-et a természetben is megtalálták, az tehát primordiális eredetű). A következő leghosszabb élettartamú nióbium nuklidok a 94Nb (felezési ideje: 20 300 év) és a 91Nb (680 év). A stabil 93Nb-nak ismert egy 31 keV-os metastabil állapota is, ennek felezési ideje 16,13 év. Huszonhárom további radioizotópját írták le, ezek felezési ideje – a 95Nb (35 nap), 96Nb (23,4 óra) és 90Nb (14,6 óra) kivételével – két óránál kevesebb. A fő bomlási mód a stabil 93Nb-nál könnyebb izotópok esetén az elektronbefogás, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak, de a 104–110Nb tartományban neutronemisszió is előfordul. Maghasadás során jelentős mennyiségben csak a 95Nb (35 nap), a 97Nb (72 perc) és a nehezebb izotópok (ezek felezési ideje másodperces nagyságrendű) keletkeznek, a könnyebb izotópok az eggyel kisebb rendszámú cirkónium stabil vagy nagyon hosszú élettartamú (93Zr) izotópjai miatt a neutronban gazdag hasadási termékekből béta-bomlással nemigen keletkezhetnek. A 95Nb a 95Zr (64 nap) bomlásterméke, így a használt fűtőelemekben a 95Nb lassabban bomlik le, mint az a 35 napos felezési ideje alapján várható lenne. Nagyon kis mennyiségben az egyéb izotópok mint közvetlen hasadási termékek keletkezhetnek. Standard atomtömeg: 92,90637(2) u. (hu)
|
