| dbo:abstract
|
- A plutónium (94Pu) – bár az urán neutronbefogása következtében nyomnyi mennyiségben a természetben is előfordulhat – mesterségesen előállított kémiai elem, így standard atomtömege nem adható meg. A többi mesterséges elemhez hasonlóan a plutóniumnak sincs stabil izotópja. Elsőként a 238Pu izotópot szintetizálták 1940-ben, jóval azt megelőzően, hogy kimutatták a plutónium természetes jelenlétét. Húsz radioizotópját írták le, közülük a legstabilabbak a Pu-244 (felezési ideje 80,8 millió év), a Pu-242 (373 300 év) és a Pu-239 (24 110 év). A többi izotóp felezési ideje 7000 évnél rövidebb. 8 magizomerje ismert, de mindegyik meglehetősen instabil, felezési idejük egy másodpercnél is rövidebb. A plutóniumizotópok atomtömege a 228,0387–247,074 u tartományba esik (Pu-228 és Pu-247). A legstabilabb izotópnál (244Pu) könnyebbek elsősorban spontán hasadással és alfa-bomlással alakulnak át, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak. Előbbiek esetén a bomlástermék többnyire urán és neptúnium (nem számítva a hasadás során keletkező számos könnyebb elemet), az utóbbiaknál főként amerícium. (hu)
- A plutónium (94Pu) – bár az urán neutronbefogása következtében nyomnyi mennyiségben a természetben is előfordulhat – mesterségesen előállított kémiai elem, így standard atomtömege nem adható meg. A többi mesterséges elemhez hasonlóan a plutóniumnak sincs stabil izotópja. Elsőként a 238Pu izotópot szintetizálták 1940-ben, jóval azt megelőzően, hogy kimutatták a plutónium természetes jelenlétét. Húsz radioizotópját írták le, közülük a legstabilabbak a Pu-244 (felezési ideje 80,8 millió év), a Pu-242 (373 300 év) és a Pu-239 (24 110 év). A többi izotóp felezési ideje 7000 évnél rövidebb. 8 magizomerje ismert, de mindegyik meglehetősen instabil, felezési idejük egy másodpercnél is rövidebb. A plutóniumizotópok atomtömege a 228,0387–247,074 u tartományba esik (Pu-228 és Pu-247). A legstabilabb izotópnál (244Pu) könnyebbek elsősorban spontán hasadással és alfa-bomlással alakulnak át, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak. Előbbiek esetén a bomlástermék többnyire urán és neptúnium (nem számítva a hasadás során keletkező számos könnyebb elemet), az utóbbiaknál főként amerícium. (hu)
|
