| dbo:abstract
|
- Eredetileg a király által kinevezett és bármikor leváltható országos szerepkörrel is rendelkező udvari tisztségviselők. Később egyeseket közülük az országgyűlés választott meg. Ezek a főméltóságok, koronként esetleg kiegészülve egy-két ispánnal (például pozsonyi és temesi) alkották a . Az ország báróinak is nevezték őket – nem összetévesztendő a későbbi báró főnemesi címmel. Az országbárók köre többször átalakult a történelem folyamán. Zsigmond király korában a következő méltóságok viselői számítottak báróknak (zárójelben a latin név).
* a nádorispán (comes palatinus)
* az erdélyi vajda (woyuoda Transsiluanus)
* az országbíró (iudex curiae regiae)
* Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Macsó és Szörény bánjai (bani)
* a tárnokmester (magister tavernicorum)
* a főajtónálló (ianitorum regalium magister)
* a főasztalnok (dapiferorum regalium magister)
* a főpohárnok (pincernarum regalium magister)
* a főlovászmester (agasonum regalium magister)
* a pozsonyi és a temesi ispán
* a főkincstárnok (summus thesaurarius)
* a székelyek ispánja
* a A királyi tisztviselők mellett a is rendelkezett hasonló tisztviselőkkel, sőt az egy időben létezett udvar is. A méltóságok neve a király körül betöltött eredeti tisztségükből eredt, de a tisztség hamar elvált a tényleges tevékenységtől, amit a helyettesek és beosztottjaik végeztek, kivéve a koronázási ünnepséget. A későbbi időkben a -mester utótag helyett egyre inkább a fő- előtag szerepelt a tisztség nevében (például királyi főlovász). (hu)
- Eredetileg a király által kinevezett és bármikor leváltható országos szerepkörrel is rendelkező udvari tisztségviselők. Később egyeseket közülük az országgyűlés választott meg. Ezek a főméltóságok, koronként esetleg kiegészülve egy-két ispánnal (például pozsonyi és temesi) alkották a . Az ország báróinak is nevezték őket – nem összetévesztendő a későbbi báró főnemesi címmel. Az országbárók köre többször átalakult a történelem folyamán. Zsigmond király korában a következő méltóságok viselői számítottak báróknak (zárójelben a latin név).
* a nádorispán (comes palatinus)
* az erdélyi vajda (woyuoda Transsiluanus)
* az országbíró (iudex curiae regiae)
* Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Macsó és Szörény bánjai (bani)
* a tárnokmester (magister tavernicorum)
* a főajtónálló (ianitorum regalium magister)
* a főasztalnok (dapiferorum regalium magister)
* a főpohárnok (pincernarum regalium magister)
* a főlovászmester (agasonum regalium magister)
* a pozsonyi és a temesi ispán
* a főkincstárnok (summus thesaurarius)
* a székelyek ispánja
* a A királyi tisztviselők mellett a is rendelkezett hasonló tisztviselőkkel, sőt az egy időben létezett udvar is. A méltóságok neve a király körül betöltött eredeti tisztségükből eredt, de a tisztség hamar elvált a tényleges tevékenységtől, amit a helyettesek és beosztottjaik végeztek, kivéve a koronázási ünnepséget. A későbbi időkben a -mester utótag helyett egyre inkább a fő- előtag szerepelt a tisztség nevében (például királyi főlovász). (hu)
|
