| dbo:abstract
|
- A tanítványok Bereményi Géza 1985-ös, rendezőként első, nagy sikerű filmje. A forgatókönyvet az egykori Magyary-tanítvány, dr. Szaniszló József emlékiratai alapján írta. A történet a maga korában, a nyolcvanas évek közepén már csak szűk szakmai körökben ismert közigazgatási tudós, Magyary Zoltán jogászprofesszor által maga köré gyűjtött tanítványok munkájába enged bepillantani egy frissen érettségizett, tanyasi parasztfiú, első éves egyetemista, Fehér József szemén keresztül. Mindeközben pontos korrajzot elevenít fel az 1930-as évek végének pesti egyetemi, kollégiumi életéről, a hozzájuk lazán kapcsolódó falukutató, népi írós körrel együtt egészen a világháború vége, Pest ostromának napjaiig. A filmben operatőri/vágói bravúrral beleszőtt archív felvételek és Szőts István Emberek a havason című filmjéből kölcsönzött jelenetek is hitelesítik a történetet. A cselekményt fésűszerűen átszövi a nyolcvanas évek közepének jelenében játszódó történet az immár idős Fehér József és fia véletlen találkozásáról egy forró, kánikulai napon. Eperjes Károly kettős főszerepben egyrészt a fiatal Fehér Józsefet, illetve nyolcvanas évekbeli fiát alakítja. Külön érdekesség, hogy ezekben a jelenetekben az idős Fehér Józsefet Eperjes korábban amatőr színész édesapja alakítja. S akinek hangját Eperjes kölcsönzi öregessé tett, elváltoztatott hangon, míg őt ezekben a jelenetekben Gulácsi Ferenc hangjával hallhatjuk. Bár A tanítványok valós eseményeken és valós személyek történetén alapszik, mégsem dokumentum-játékfilm, hanem filmdráma. Ennek megfelelően dramaturgiai okokból Bereményi a valós eseményeket művészeti szempontok szerint átfogalmazta, néhol megváltoztatta. Ezért csupán a történelmi személyiségek, Teleki Pál kultuszminiszter, majd miniszterelnök, maga Magyary Zoltán professzor és náci belügyi államtitkár szerepel a valós nevén. Magyary legközelebbi munkatársa, a dr. Kiss István inspirálta személy Nagy Istvánként, a jelentős falukutató, újságíró, parasztpárti politikus, Kovács Imre a filmben Török Imre néven szerepel. Nadányi Ákos professzor nyilván Györffy Istvánról lett mintázva. A főhős, Fehér József természetesen maga dr. Szaniszló József, aki Bereményi visszaemlékezése szerint valóban egyedül élt, azonban a filmmel ellentétben egy lánya volt, nem fia. Engel Péter szerepéből pedig leginkább K. Kovács Péterre, Teleki egykori tanítványára, asszisztensére gondolhatunk. (Magyary tanítvány volt egyébként sok olyan ismert személyiség is, mint például Benda Kálmán történész vagy Martonyi János jogászprofesszor, Martonyi János édesapja is.) A tanítványok megértéséhez némi adalék lehet, hogy a Táj- és Népkutató Központ három alapító professzora, Teleki, Magyary és Györffy között a viszony ekkorra elsősorban a kül- és belpolitikai változások értékelése okán megromlott, s ez kihatott tanársegédeik, illetve diákjaik viszonyára is. De ez messze nem volt olyan mértékű, mint ahogyan az a filmben megjelenik. Ám a film műfaja filmdráma és nem dokumentum-játékfilm. Hasonló, esetleg egyéb politikai okokból nem szerepel saját nevén a kor ismert szélsőjobboldali személyisége, gróf Festetics Sándor, a „nyilas gróf”, illetve Ernő fia, a korabeli bulvárlapokban gyakran szereplő botrányhős, autóversenyző. Ők a dégi Festetics-kastélyról, ahol a történet több jelenete eredeti helyszínen játszódik, illetve Gráf Alex autóversenyzői passziójáról azonosíthatók be. Ennek megfelelően a Básti Juli alakította grófkisasszonyt az akkor közel 18 éves Festetics Izabella személyével azonosíthatjuk. Rejtélyes alak a Hollósi Frigyes alakításában megjelenő inas (inkább főkomornyik), Georg Matuschek is. A filmhez Darvas Ferenc komponált remek, korhűen hangzó zenét, dalokat. (hu)
- A tanítványok Bereményi Géza 1985-ös, rendezőként első, nagy sikerű filmje. A forgatókönyvet az egykori Magyary-tanítvány, dr. Szaniszló József emlékiratai alapján írta. A történet a maga korában, a nyolcvanas évek közepén már csak szűk szakmai körökben ismert közigazgatási tudós, Magyary Zoltán jogászprofesszor által maga köré gyűjtött tanítványok munkájába enged bepillantani egy frissen érettségizett, tanyasi parasztfiú, első éves egyetemista, Fehér József szemén keresztül. Mindeközben pontos korrajzot elevenít fel az 1930-as évek végének pesti egyetemi, kollégiumi életéről, a hozzájuk lazán kapcsolódó falukutató, népi írós körrel együtt egészen a világháború vége, Pest ostromának napjaiig. A filmben operatőri/vágói bravúrral beleszőtt archív felvételek és Szőts István Emberek a havason című filmjéből kölcsönzött jelenetek is hitelesítik a történetet. A cselekményt fésűszerűen átszövi a nyolcvanas évek közepének jelenében játszódó történet az immár idős Fehér József és fia véletlen találkozásáról egy forró, kánikulai napon. Eperjes Károly kettős főszerepben egyrészt a fiatal Fehér Józsefet, illetve nyolcvanas évekbeli fiát alakítja. Külön érdekesség, hogy ezekben a jelenetekben az idős Fehér Józsefet Eperjes korábban amatőr színész édesapja alakítja. S akinek hangját Eperjes kölcsönzi öregessé tett, elváltoztatott hangon, míg őt ezekben a jelenetekben Gulácsi Ferenc hangjával hallhatjuk. Bár A tanítványok valós eseményeken és valós személyek történetén alapszik, mégsem dokumentum-játékfilm, hanem filmdráma. Ennek megfelelően dramaturgiai okokból Bereményi a valós eseményeket művészeti szempontok szerint átfogalmazta, néhol megváltoztatta. Ezért csupán a történelmi személyiségek, Teleki Pál kultuszminiszter, majd miniszterelnök, maga Magyary Zoltán professzor és náci belügyi államtitkár szerepel a valós nevén. Magyary legközelebbi munkatársa, a dr. Kiss István inspirálta személy Nagy Istvánként, a jelentős falukutató, újságíró, parasztpárti politikus, Kovács Imre a filmben Török Imre néven szerepel. Nadányi Ákos professzor nyilván Györffy Istvánról lett mintázva. A főhős, Fehér József természetesen maga dr. Szaniszló József, aki Bereményi visszaemlékezése szerint valóban egyedül élt, azonban a filmmel ellentétben egy lánya volt, nem fia. Engel Péter szerepéből pedig leginkább K. Kovács Péterre, Teleki egykori tanítványára, asszisztensére gondolhatunk. (Magyary tanítvány volt egyébként sok olyan ismert személyiség is, mint például Benda Kálmán történész vagy Martonyi János jogászprofesszor, Martonyi János édesapja is.) A tanítványok megértéséhez némi adalék lehet, hogy a Táj- és Népkutató Központ három alapító professzora, Teleki, Magyary és Györffy között a viszony ekkorra elsősorban a kül- és belpolitikai változások értékelése okán megromlott, s ez kihatott tanársegédeik, illetve diákjaik viszonyára is. De ez messze nem volt olyan mértékű, mint ahogyan az a filmben megjelenik. Ám a film műfaja filmdráma és nem dokumentum-játékfilm. Hasonló, esetleg egyéb politikai okokból nem szerepel saját nevén a kor ismert szélsőjobboldali személyisége, gróf Festetics Sándor, a „nyilas gróf”, illetve Ernő fia, a korabeli bulvárlapokban gyakran szereplő botrányhős, autóversenyző. Ők a dégi Festetics-kastélyról, ahol a történet több jelenete eredeti helyszínen játszódik, illetve Gráf Alex autóversenyzői passziójáról azonosíthatók be. Ennek megfelelően a Básti Juli alakította grófkisasszonyt az akkor közel 18 éves Festetics Izabella személyével azonosíthatjuk. Rejtélyes alak a Hollósi Frigyes alakításában megjelenő inas (inkább főkomornyik), Georg Matuschek is. A filmhez Darvas Ferenc komponált remek, korhűen hangzó zenét, dalokat. (hu)
|
