| dbo:abstract
|
- A tellúrnak (Te) 38 izotópja és 17 magizomerje ismert, ezek tömegszáma a 105 és 142 közötti tartományba esik. A természetben a tellúrnak nyolc izotópja fordul elő. Ezek közül kettő radioaktív: a 128Te és a 130Te kettős béta-bomló izotóp, felezési idejük rendre 2,2·1024 év (a leghosszabb a bizonyítottan radioaktív nuklidok között) és 7,9·1020 év. A leghosszabb életű mesterséges radioizotóp a 121Te, melynek felezési ideje 19,16 nap. Több magizomernek is hosszabb a felezési ideje, közülük a leghosszabb élettartamú a 121mTe, 154 nap felezési idővel. A tellúr leggyakoribb izotópja a két nagyon hosszú életű radioizotóp, a 128Te és a 130Te. A legalább egy stabil izotóppal rendelkező elemek közül csak az indium és a rénium esetében fordul még elő, hogy radioizotópjuk gyakorisága nagyobb, mint a stabil izotópé. Beszámoltak arról, hogy a 123Te esetén elektronbefogást észleltek, de a kutatócsoport újabb mérései ezt cáfolták. A tellúr-123 felezési ideje legalább 9,2·1016 év, de valószínűleg még ennél is jóval több. A 124Te radionuklidok ciklotronban vagy más részecskegyorsítókban történő előállításának kiindulási anyagául használható. Ebből az izotópból előállítható gyakori izotóp például jód-123 vagy jód-124. A rövid életű 135Te (felezési ideje 19 másodperc) atomreaktorokban keletkező hasadási termék. Két béta-bomlással 135Xe-té alakul, mely a leghatékonyabb ismert neutronelnyelő, a jódgödör jelenségének okozója. A tellúr a legkönnyebb elem, melynél számottevő mértékű alfa-bomlás figyelhető meg, ez a 106Te–110Te esetén tapasztalható. Néhány könnyebb elem izotópja esetén is előfordul alfa-bomlás, de csak mint ritka bomlási ág. A tellúr standard atomtömege: 127,60(3) u. (hu)
- A tellúrnak (Te) 38 izotópja és 17 magizomerje ismert, ezek tömegszáma a 105 és 142 közötti tartományba esik. A természetben a tellúrnak nyolc izotópja fordul elő. Ezek közül kettő radioaktív: a 128Te és a 130Te kettős béta-bomló izotóp, felezési idejük rendre 2,2·1024 év (a leghosszabb a bizonyítottan radioaktív nuklidok között) és 7,9·1020 év. A leghosszabb életű mesterséges radioizotóp a 121Te, melynek felezési ideje 19,16 nap. Több magizomernek is hosszabb a felezési ideje, közülük a leghosszabb élettartamú a 121mTe, 154 nap felezési idővel. A tellúr leggyakoribb izotópja a két nagyon hosszú életű radioizotóp, a 128Te és a 130Te. A legalább egy stabil izotóppal rendelkező elemek közül csak az indium és a rénium esetében fordul még elő, hogy radioizotópjuk gyakorisága nagyobb, mint a stabil izotópé. Beszámoltak arról, hogy a 123Te esetén elektronbefogást észleltek, de a kutatócsoport újabb mérései ezt cáfolták. A tellúr-123 felezési ideje legalább 9,2·1016 év, de valószínűleg még ennél is jóval több. A 124Te radionuklidok ciklotronban vagy más részecskegyorsítókban történő előállításának kiindulási anyagául használható. Ebből az izotópból előállítható gyakori izotóp például jód-123 vagy jód-124. A rövid életű 135Te (felezési ideje 19 másodperc) atomreaktorokban keletkező hasadási termék. Két béta-bomlással 135Xe-té alakul, mely a leghatékonyabb ismert neutronelnyelő, a jódgödör jelenségének okozója. A tellúr a legkönnyebb elem, melynél számottevő mértékű alfa-bomlás figyelhető meg, ez a 106Te–110Te esetén tapasztalható. Néhány könnyebb elem izotópja esetén is előfordul alfa-bomlás, de csak mint ritka bomlási ág. A tellúr standard atomtömege: 127,60(3) u. (hu)
|
