| dbo:abstract
|
- A táguló világegyetem fogalmát a tudósok már 1916 óta vizsgálják, amikor is Albert Einstein közzétette az általános relativitáselméletét. Ennek értelmében a gravitáció nem más, mint a tér görbültségének a megnyilvánulása. Az elméletet megfigyelések sorozata támasztja alá. A kozmikus infláció, vagy az úgynevezett "felfúvódás" a tér exponenciális terjeszkedésének az elmélete. A tulajdonképpeni felfúvódás 10−36 másodperccel a feltételezett ősrobbanás után következett be, majd 10−33 - 10−32 másodpercnél ért véget. Ezután a világegyetem tovább tágul, de kevésbé gyors ütemben. A felfúvódás elméletét először Alekszej Sztarobinszkij a Szovjetunióban, majd Alan Guth vizsgálta 1979-ben Cornellben, az Egyesült Államokban. Majd az 1980-as években tovább fejlesztették kutatásaikat. Számos fizikus úgy véli, hogy a felfúvódás megmagyarázza a világegyetem izotróp természetét. Minden egyes galaxis vagy galaxishalmaz minden másiktól távolodik. Az egész folyamatot leginkább úgy lehet elképzelni, mintha maga a galaxisok közötti tér tágulna vagy nyúlna meg, nem pedig úgy, mintha a galaxishalmazok valamilyen abszolút térben távolodnának egymástól. 2002-ben az infláció kiterjesztésének elméletéért három fizikus nyerte el az úgynevezett "Dirac" díjat: Alan Guth, Andrej Linde és Paul Steinhardt. 2012-ben Alan Guth és Andrej Linde vehette át a Fundamental Physics díjat, amit a fizika alapjait érintő kutatásokért adományoznak. (hu)
- A táguló világegyetem fogalmát a tudósok már 1916 óta vizsgálják, amikor is Albert Einstein közzétette az általános relativitáselméletét. Ennek értelmében a gravitáció nem más, mint a tér görbültségének a megnyilvánulása. Az elméletet megfigyelések sorozata támasztja alá. A kozmikus infláció, vagy az úgynevezett "felfúvódás" a tér exponenciális terjeszkedésének az elmélete. A tulajdonképpeni felfúvódás 10−36 másodperccel a feltételezett ősrobbanás után következett be, majd 10−33 - 10−32 másodpercnél ért véget. Ezután a világegyetem tovább tágul, de kevésbé gyors ütemben. A felfúvódás elméletét először Alekszej Sztarobinszkij a Szovjetunióban, majd Alan Guth vizsgálta 1979-ben Cornellben, az Egyesült Államokban. Majd az 1980-as években tovább fejlesztették kutatásaikat. Számos fizikus úgy véli, hogy a felfúvódás megmagyarázza a világegyetem izotróp természetét. Minden egyes galaxis vagy galaxishalmaz minden másiktól távolodik. Az egész folyamatot leginkább úgy lehet elképzelni, mintha maga a galaxisok közötti tér tágulna vagy nyúlna meg, nem pedig úgy, mintha a galaxishalmazok valamilyen abszolút térben távolodnának egymástól. 2002-ben az infláció kiterjesztésének elméletéért három fizikus nyerte el az úgynevezett "Dirac" díjat: Alan Guth, Andrej Linde és Paul Steinhardt. 2012-ben Alan Guth és Andrej Linde vehette át a Fundamental Physics díjat, amit a fizika alapjait érintő kutatásokért adományoznak. (hu)
|
