| dbo:abstract
|
- Bár a jövÅ‘re vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állÃtani, az alábbi listán közöltek levezethetÅ‘ek mai tudományos nézetekbÅ‘l és modellekbÅ‘l. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövÅ‘rÅ‘l, köztük az asztrofizika – amely kiderÃtette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az , és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül. A , a Naprendszer keletkezésérÅ‘l és történetérÅ‘l és a fejlÅ‘dÅ‘ világegyetemrÅ‘l szóló minden elméletbe bele kell foglalni a termodinamika második fÅ‘tételét, amely szerint az entrópia – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idÅ‘vel növekszik. A csillagok idÅ‘vel felélik hidrogénkészletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a gravitáció kilendÃti pályájukról a naprendszerek bolygóit és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint maga az anyag is áldozatul esik a radioaktÃv bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idÅ‘ után magába omlani, elméletben a jövÅ‘ végtelen, Ãgy elméletben rendkÃvül kevéssé valószÃnű események – például a létrejötte – is bekövetkezhetnek. Felsorolunk több más lehetséges jövÅ‘beli eseményt is, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektÅ‘l függhet, például attól, , illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik. (hu)
- Bár a jövÅ‘re vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állÃtani, az alábbi listán közöltek levezethetÅ‘ek mai tudományos nézetekbÅ‘l és modellekbÅ‘l. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövÅ‘rÅ‘l, köztük az asztrofizika – amely kiderÃtette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az , és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül. A , a Naprendszer keletkezésérÅ‘l és történetérÅ‘l és a fejlÅ‘dÅ‘ világegyetemrÅ‘l szóló minden elméletbe bele kell foglalni a termodinamika második fÅ‘tételét, amely szerint az entrópia – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idÅ‘vel növekszik. A csillagok idÅ‘vel felélik hidrogénkészletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a gravitáció kilendÃti pályájukról a naprendszerek bolygóit és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint maga az anyag is áldozatul esik a radioaktÃv bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idÅ‘ után magába omlani, elméletben a jövÅ‘ végtelen, Ãgy elméletben rendkÃvül kevéssé valószÃnű események – például a létrejötte – is bekövetkezhetnek. Felsorolunk több más lehetséges jövÅ‘beli eseményt is, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektÅ‘l függhet, például attól, , illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Bár a jövÅ‘re vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állÃtani, az alábbi listán közöltek levezethetÅ‘ek mai tudományos nézetekbÅ‘l és modellekbÅ‘l. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövÅ‘rÅ‘l, köztük az asztrofizika – amely kiderÃtette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az , és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül. (hu)
- Bár a jövÅ‘re vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állÃtani, az alábbi listán közöltek levezethetÅ‘ek mai tudományos nézetekbÅ‘l és modellekbÅ‘l. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövÅ‘rÅ‘l, köztük az asztrofizika – amely kiderÃtette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az , és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül. (hu)
|
