| dbo:abstract
|
- Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állítani, az alábbi listán közöltek levezethetőek mai tudományos nézetekből és modellekből. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövőről, köztük az asztrofizika – amely kiderítette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az , és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül. A , a Naprendszer keletkezéséről és történetéről és a fejlődő világegyetemről szóló minden elméletbe bele kell foglalni a termodinamika második főtételét, amely szerint az entrópia – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idővel növekszik. A csillagok idővel felélik hidrogénkészletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a gravitáció kilendíti pályájukról a naprendszerek bolygóit és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint maga az anyag is áldozatul esik a radioaktív bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idő után magába omlani, elméletben a jövő végtelen, így elméletben rendkívül kevéssé valószínű események – például a létrejötte – is bekövetkezhetnek. Felsorolunk több más lehetséges jövőbeli eseményt is, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektől függhet, például attól, , illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik. (hu)
- Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állítani, az alábbi listán közöltek levezethetőek mai tudományos nézetekből és modellekből. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövőről, köztük az asztrofizika – amely kiderítette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az , és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül. A , a Naprendszer keletkezéséről és történetéről és a fejlődő világegyetemről szóló minden elméletbe bele kell foglalni a termodinamika második főtételét, amely szerint az entrópia – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idővel növekszik. A csillagok idővel felélik hidrogénkészletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a gravitáció kilendíti pályájukról a naprendszerek bolygóit és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint maga az anyag is áldozatul esik a radioaktív bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idő után magába omlani, elméletben a jövő végtelen, így elméletben rendkívül kevéssé valószínű események – például a létrejötte – is bekövetkezhetnek. Felsorolunk több más lehetséges jövőbeli eseményt is, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektől függhet, például attól, , illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik. (hu)
|
