| dbo:abstract
|
- 1638. szeptember 5-én délben Ausztriai Anna francia királyné fiúgyermeket hozott a világra: az ifjú Lajos trónörököst, akit a népnek nagy örömmel mutattak be. A bonyodalmak aznap este kezdődtek: a királyné életet adott még egy egészséges fiúnak. A törvényben az állt, hogy ikrek esetén a fiatalabb kerül trónra,[forrás?] de mivel a népnek bemutatták a „trónörököst”, és XIII. Lajos sok országot látott már, amelyek testvérviszály miatt hullottak szét, a király úgy döntött, jobb, ha erről a gyermekről senki sem tud. Anna királynénak azt mondták, a második gyermek halott, és az ifjú Fülöp herceget dajkaságba adták. A vasálarcot csak később kapta, amikor már túlzottan hasonlított bátyjára, a királyra. Ennek a legendának elsősorban Voltaire adott alapot, hiszen ő volt az első, aki ezt papírra vetette, nem sokkal ezután Id. Alexandre Dumas is megjelenítette a legendát a c. romantikus regényében. (hu)
- 1638. szeptember 5-én délben Ausztriai Anna francia királyné fiúgyermeket hozott a világra: az ifjú Lajos trónörököst, akit a népnek nagy örömmel mutattak be. A bonyodalmak aznap este kezdődtek: a királyné életet adott még egy egészséges fiúnak. A törvényben az állt, hogy ikrek esetén a fiatalabb kerül trónra,[forrás?] de mivel a népnek bemutatták a „trónörököst”, és XIII. Lajos sok országot látott már, amelyek testvérviszály miatt hullottak szét, a király úgy döntött, jobb, ha erről a gyermekről senki sem tud. Anna királynénak azt mondták, a második gyermek halott, és az ifjú Fülöp herceget dajkaságba adták. A vasálarcot csak később kapta, amikor már túlzottan hasonlított bátyjára, a királyra. Ennek a legendának elsősorban Voltaire adott alapot, hiszen ő volt az első, aki ezt papírra vetette, nem sokkal ezután Id. Alexandre Dumas is megjelenítette a legendát a c. romantikus regényében. (hu)
|
