| dbo:abstract
|
- A természetes xenon (Xe) nyolc stabil izotópból áll. (Elméleti előrejelzések szerint a 124Xe, 126Xe és a 134Xe kettős-béta-bomló izotópok, de bomlásukat mindezidáig még nem észlelték, ezért ezeket stabil izotópnak tekintjük.) A xenonnak van a második legtöbb stabil izotópja, csak az ón előzi meg e tekintetben a maga 10 stabil izotópjával. Ezeken kívül a xenonnak több mint 30 instabil izotópját és izomerjét tanulmányozták; közülük a leghosszabb felezési idővel a kettős béta-bomló 136Xe rendelkezik (2,165 ± 0,016(stat) ± 0,059(sys)·1021 év), melyet a 127Xe követ (36,345 nap). Az ismert magizomerek közül a 131mXe felezési ideje a leghosszabb (11,934 nap). A 129Xe a 129I béta-bomlása során keletkezik (felezési idő: 16 millió év); a 131mXe, 133Xe, 133mXe és a 135Xe az 235U és a 239Pu hasadási termékei, így ezek az atomrobbantások indikátoraként használhatók. A mesterséges 135Xe izotóp az atomreaktorok működése szempontjából nagy jelentőséggel bír. A 135Xe termikus neutronokra óriási, 2,65·106 barnos befogási hatáskeresztmetszettel rendelkezik, ezért nagyon hatékony neutronelnyelőként, reaktorméregként viselkedik, mely egy idő után lelassíthatja vagy leállíthatja a nukleáris láncreakciót. Ezt az amerikai Manhattan-terv keretében plutónium előállítása céljából épített legelső atomreaktoroknál fedezték fel. Szerencsére a tervezés során számoltak azzal, hogy növelni kellhet a reaktorben a reaktivitást (a hasadásonként keletkező, újabb magreakciót kiváltó neutronok számát). Az atomreaktorokból viszonylag nagy koncentrációban távoznak is radioaktív xenonizotópok, melyek a repedt fűtőelemrudakból vagy a hűtővízben hasadó uránból származnak. A természetes radioaktív nemesgáz, a 222Rn koncentrációjához képest ezen izotópok koncentrációja azonban általában még mindig alacsony. Mivel a xenon két anyaizotópnak is nyomjelzője, a meteoritokban a xenonizotópok arányának meghatározása jól használható a Naprendszer kialakulásának vizsgálatában. A jód–xenon-kormeghatározás megadja a nukleoszintézis és a szoláris nebulából létrejött test megszilárdulása között eltelt időt (mivel a xenon gáz halmazállapotú, csak az a része marad meg a test belsejében, amely annak megszilárdulása után keletkezett). A xenonizotópok jól használhatóak a Föld differenciálódásának megértésében is. Úgy gondolják, hogy az új-mexikói szén-dioxid kutakból származó gázban talált nagyobb mennyiségű 129Xe a földköpenyből származó gázok bomlásterméke, melyek nem sokkal a Föld kialakulása után keletkeztek.Standard atomtömeg: 131,293(6) u Többi izotópjának felezési ideje nem éri el a 12 napot, sokuké 20 óránál is rövidebb. A legrövidebb élettartamú a 148Xe, ennek felezési ideje 408 ns. A 41 izotóp tömegszáma a 108–148 tartományba esik. A (2011-ben felfedezett) 108Xe a második legnagyobb tömegű nuklid (a 112Ba után), amelyben a protonok és neutronok száma megegyezik. (hu)
- A természetes xenon (Xe) nyolc stabil izotópból áll. (Elméleti előrejelzések szerint a 124Xe, 126Xe és a 134Xe kettős-béta-bomló izotópok, de bomlásukat mindezidáig még nem észlelték, ezért ezeket stabil izotópnak tekintjük.) A xenonnak van a második legtöbb stabil izotópja, csak az ón előzi meg e tekintetben a maga 10 stabil izotópjával. Ezeken kívül a xenonnak több mint 30 instabil izotópját és izomerjét tanulmányozták; közülük a leghosszabb felezési idővel a kettős béta-bomló 136Xe rendelkezik (2,165 ± 0,016(stat) ± 0,059(sys)·1021 év), melyet a 127Xe követ (36,345 nap). Az ismert magizomerek közül a 131mXe felezési ideje a leghosszabb (11,934 nap). A 129Xe a 129I béta-bomlása során keletkezik (felezési idő: 16 millió év); a 131mXe, 133Xe, 133mXe és a 135Xe az 235U és a 239Pu hasadási termékei, így ezek az atomrobbantások indikátoraként használhatók. A mesterséges 135Xe izotóp az atomreaktorok működése szempontjából nagy jelentőséggel bír. A 135Xe termikus neutronokra óriási, 2,65·106 barnos befogási hatáskeresztmetszettel rendelkezik, ezért nagyon hatékony neutronelnyelőként, reaktorméregként viselkedik, mely egy idő után lelassíthatja vagy leállíthatja a nukleáris láncreakciót. Ezt az amerikai Manhattan-terv keretében plutónium előállítása céljából épített legelső atomreaktoroknál fedezték fel. Szerencsére a tervezés során számoltak azzal, hogy növelni kellhet a reaktorben a reaktivitást (a hasadásonként keletkező, újabb magreakciót kiváltó neutronok számát). Az atomreaktorokból viszonylag nagy koncentrációban távoznak is radioaktív xenonizotópok, melyek a repedt fűtőelemrudakból vagy a hűtővízben hasadó uránból származnak. A természetes radioaktív nemesgáz, a 222Rn koncentrációjához képest ezen izotópok koncentrációja azonban általában még mindig alacsony. Mivel a xenon két anyaizotópnak is nyomjelzője, a meteoritokban a xenonizotópok arányának meghatározása jól használható a Naprendszer kialakulásának vizsgálatában. A jód–xenon-kormeghatározás megadja a nukleoszintézis és a szoláris nebulából létrejött test megszilárdulása között eltelt időt (mivel a xenon gáz halmazállapotú, csak az a része marad meg a test belsejében, amely annak megszilárdulása után keletkezett). A xenonizotópok jól használhatóak a Föld differenciálódásának megértésében is. Úgy gondolják, hogy az új-mexikói szén-dioxid kutakból származó gázban talált nagyobb mennyiségű 129Xe a földköpenyből származó gázok bomlásterméke, melyek nem sokkal a Föld kialakulása után keletkeztek.Standard atomtömeg: 131,293(6) u Többi izotópjának felezési ideje nem éri el a 12 napot, sokuké 20 óránál is rövidebb. A legrövidebb élettartamú a 148Xe, ennek felezési ideje 408 ns. A 41 izotóp tömegszáma a 108–148 tartományba esik. A (2011-ben felfedezett) 108Xe a második legnagyobb tömegű nuklid (a 112Ba után), amelyben a protonok és neutronok száma megegyezik. (hu)
|
