| dbo:abstract
|
- Az Aachenfahrtnak (aacheni zarándokút) nevezett aacheni búcsújáróhely Nagy Károly idejétől létezik. Az aacheni magyar kápolna az aacheni székesegyház egyik mellékkápolnájának története pedig akkor kezdődött, amikor I. Lajos magyar király és édesanyja Piast Erzsébet magyar királyné figyelme a kegyhely felé fordult. Azóta magyar búcsújáró hely, amikor Nagy Lajos anyja 1357-ben fényes kísérettel Aachenba zarándokolt. A székesegyház régi idők óta híres kegyhely volt, Magyarországról is, különösen minden hetedik évben nagy embertömeg zarándokolt. Erzsébet királyné, Károly Róbert özvegye, Nagy Lajos anyja, 1357-ben nagy kísérettel járt a templomban, ahol találkozott IV. Károly német-római császárral és Anna császárnéval is. Nagy Lajos az 1364-es zarándoklás alkalmával tett nagy alapítványt a magyar kápolna építésére és két magyar pap tartására. A kápolna 1367-ben készült el gótikus stílusban; az alapító oklevél az egyházi szereket, kegytárgyakat is leírta, amellyel ugyancsak Nagy Lajos látta el a kápolnát. A Nagy Lajos-féle épület az idők folyamán lepusztult, így Mária Terézia újat építtetett a helyére, barokk stílusban (1776). Napjainkban a magyar kápolnában őrzik az aacheni dóm kincstárát, ennek legnevezetesebb darabja a négy „nagy” ereklye: Szűz Mária ruhája, Szent József harisnyái, a kendő, amelyen Keresztelő Szent János feje feküdt, illetve a ruha, amely a kereszten függő Jézust fedte. Szintén megtalálható a kincstárban Nagy Károly ezüstkoporsója, aranyzománc mellszobra, vadászkürtje. A Nagy Lajostól adott felszerelésből ma csak két gyertyatartó, két ereklyemutató és három kép van meg, ezeken kívül van még két nagy és két kis magyar címer és két kis lengyel címer. A magyar kápolnában Szent István, Szent László, és Szent Béla koronás, valamint Szent Imre alakjai állnak. (hu)
- Az Aachenfahrtnak (aacheni zarándokút) nevezett aacheni búcsújáróhely Nagy Károly idejétől létezik. Az aacheni magyar kápolna az aacheni székesegyház egyik mellékkápolnájának története pedig akkor kezdődött, amikor I. Lajos magyar király és édesanyja Piast Erzsébet magyar királyné figyelme a kegyhely felé fordult. Azóta magyar búcsújáró hely, amikor Nagy Lajos anyja 1357-ben fényes kísérettel Aachenba zarándokolt. A székesegyház régi idők óta híres kegyhely volt, Magyarországról is, különösen minden hetedik évben nagy embertömeg zarándokolt. Erzsébet királyné, Károly Róbert özvegye, Nagy Lajos anyja, 1357-ben nagy kísérettel járt a templomban, ahol találkozott IV. Károly német-római császárral és Anna császárnéval is. Nagy Lajos az 1364-es zarándoklás alkalmával tett nagy alapítványt a magyar kápolna építésére és két magyar pap tartására. A kápolna 1367-ben készült el gótikus stílusban; az alapító oklevél az egyházi szereket, kegytárgyakat is leírta, amellyel ugyancsak Nagy Lajos látta el a kápolnát. A Nagy Lajos-féle épület az idők folyamán lepusztult, így Mária Terézia újat építtetett a helyére, barokk stílusban (1776). Napjainkban a magyar kápolnában őrzik az aacheni dóm kincstárát, ennek legnevezetesebb darabja a négy „nagy” ereklye: Szűz Mária ruhája, Szent József harisnyái, a kendő, amelyen Keresztelő Szent János feje feküdt, illetve a ruha, amely a kereszten függő Jézust fedte. Szintén megtalálható a kincstárban Nagy Károly ezüstkoporsója, aranyzománc mellszobra, vadászkürtje. A Nagy Lajostól adott felszerelésből ma csak két gyertyatartó, két ereklyemutató és három kép van meg, ezeken kívül van még két nagy és két kis magyar címer és két kis lengyel címer. A magyar kápolnában Szent István, Szent László, és Szent Béla koronás, valamint Szent Imre alakjai állnak. (hu)
|
