Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képz?dése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkez? vegyületek között fordul el?. Az addíció latin (additio) eredet? szó, jelentése hozzáadás; a matematikában az összeadás m?veletének másik megnevezése. Ellentéte az elimináció. A reakciót tulajdonképpen indító részecske típusa alapján megkülönböztethetünk: Az addíciót felhasználják az .

Property Value
dbo:abstract
  • Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képzÅ‘dése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkezÅ‘ vegyületek között fordul elÅ‘. Az addíció latin (additio) eredetű szó, jelentése hozzáadás; a matematikában az összeadás műveletének másik megnevezése. Ellentéte az elimináció. A reakciót tulajdonképpen indító részecske típusa alapján megkülönböztethetünk: * elektrofil addíció – a reakciót elektrofil, vagyis elektronkedvelÅ‘ részecske indítja. Ilyen ágens pl. a bromóniumion (Br+) és az összes többi kation, valamint elektronhiányos részecske * nukleofil addíció – a reakciót elektronban gazdag, nukleofil részecske indítja. Ilyen pl. a kloridion. * gyökös addíció – a reakciót gyök indítja. A gyök nem ionos jellegű részecske, az adott elem naszcensz állapotának felel meg. A szerves vegyületek addíciós reakciói során a termék minÅ‘ségére vonatkozólag a Markovnyikov-szabály mérvadó. (A Markovnyikov-szabály nem kizárólagosan értendÅ‘. Kis mennyiségben más, a szabálytól eltérÅ‘ anyag is keletkezik.) Az addíciót felhasználják az . (hu)
  • Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képzÅ‘dése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkezÅ‘ vegyületek között fordul elÅ‘. Az addíció latin (additio) eredetű szó, jelentése hozzáadás; a matematikában az összeadás műveletének másik megnevezése. Ellentéte az elimináció. A reakciót tulajdonképpen indító részecske típusa alapján megkülönböztethetünk: * elektrofil addíció – a reakciót elektrofil, vagyis elektronkedvelÅ‘ részecske indítja. Ilyen ágens pl. a bromóniumion (Br+) és az összes többi kation, valamint elektronhiányos részecske * nukleofil addíció – a reakciót elektronban gazdag, nukleofil részecske indítja. Ilyen pl. a kloridion. * gyökös addíció – a reakciót gyök indítja. A gyök nem ionos jellegű részecske, az adott elem naszcensz állapotának felel meg. A szerves vegyületek addíciós reakciói során a termék minÅ‘ségére vonatkozólag a Markovnyikov-szabály mérvadó. (A Markovnyikov-szabály nem kizárólagosan értendÅ‘. Kis mennyiségben más, a szabálytól eltérÅ‘ anyag is keletkezik.) Az addíciót felhasználják az . (hu)
dbo:wikiPageID
  • 443998 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2149 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23239197 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képzÅ‘dése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkezÅ‘ vegyületek között fordul elÅ‘. Az addíció latin (additio) eredetű szó, jelentése hozzáadás; a matematikában az összeadás műveletének másik megnevezése. Ellentéte az elimináció. A reakciót tulajdonképpen indító részecske típusa alapján megkülönböztethetünk: Az addíciót felhasználják az . (hu)
  • Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képzÅ‘dése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkezÅ‘ vegyületek között fordul elÅ‘. Az addíció latin (additio) eredetű szó, jelentése hozzáadás; a matematikában az összeadás műveletének másik megnevezése. Ellentéte az elimináció. A reakciót tulajdonképpen indító részecske típusa alapján megkülönböztethetünk: Az addíciót felhasználják az . (hu)
rdfs:label
  • Addíció (hu)
  • Addíció (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of