| dbo:abstract
|
- Az adigék, más néven alsó cserkeszek vagy nyugati cserkeszek (önelnevezésük адыгэ / adüge vagy кIах / kah) Oroszország déli részén, a Kaukázus északnyugati és a Fekete-tenger északkeleti előterében, a Kubán folyása mentén, jellemzően Adigeföld (Адыгея) területén élő népcsoport. Számuk Adigeföldön 107 ezerre tehető (2000), de mintegy 130 ezer adige él Törökországban, s kisebb csoportjaik találhatóak Szíriában, Jordániában, Irakban, Izraelben, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Egyes tudósok a cserkeszek nyugati csoportjaként tartják őket számon, de általában is gyakran azonosítják az adigéket a cserkeszekkel (ennek okait lásd a cserkesz népek szócikkben). Néprajzi szempontból az iszlám vallású adigéknek tíz nagyobb csoportja ismert: az abadzeh, beszlenej, zsanej, bzsedug, temirgoj, mahos, egeruhaj, hatukaj, natuhaj és sapszug adigéké. Termékeny földjeiken hagyományosan állattartással és erdőgazdálkodással, illetve az ezekre épülő bőrművességgel, fa- és bútoriparral foglalkoztak, hagyományos települési egységük az aul volt. Hagyományos férfi népviseletük az észak-kaukázusi népekre jellemző és egy adige subaféle, a burka, a gazdagon díszített női viselet jellemző darabja a selyem- vagy bársonykaftán. A 20. században megnövekedett a vidéken a szén- és olajbányászat jelentősége, Adigeföld jelentős iparosításon ment keresztül. Autonómiát élvező köztársaságuk, a közel 8 ezer négyzetkilométeres Adigeföld 1991-ben lett az orosz államszövetség tagja, de 2002-ben lakosságának mindösszesen 24%-a vallotta magát adigének. (hu)
- Az adigék, más néven alsó cserkeszek vagy nyugati cserkeszek (önelnevezésük адыгэ / adüge vagy кIах / kah) Oroszország déli részén, a Kaukázus északnyugati és a Fekete-tenger északkeleti előterében, a Kubán folyása mentén, jellemzően Adigeföld (Адыгея) területén élő népcsoport. Számuk Adigeföldön 107 ezerre tehető (2000), de mintegy 130 ezer adige él Törökországban, s kisebb csoportjaik találhatóak Szíriában, Jordániában, Irakban, Izraelben, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Egyes tudósok a cserkeszek nyugati csoportjaként tartják őket számon, de általában is gyakran azonosítják az adigéket a cserkeszekkel (ennek okait lásd a cserkesz népek szócikkben). Néprajzi szempontból az iszlám vallású adigéknek tíz nagyobb csoportja ismert: az abadzeh, beszlenej, zsanej, bzsedug, temirgoj, mahos, egeruhaj, hatukaj, natuhaj és sapszug adigéké. Termékeny földjeiken hagyományosan állattartással és erdőgazdálkodással, illetve az ezekre épülő bőrművességgel, fa- és bútoriparral foglalkoztak, hagyományos települési egységük az aul volt. Hagyományos férfi népviseletük az észak-kaukázusi népekre jellemző és egy adige subaféle, a burka, a gazdagon díszített női viselet jellemző darabja a selyem- vagy bársonykaftán. A 20. században megnövekedett a vidéken a szén- és olajbányászat jelentősége, Adigeföld jelentős iparosításon ment keresztül. Autonómiát élvező köztársaságuk, a közel 8 ezer négyzetkilométeres Adigeföld 1991-ben lett az orosz államszövetség tagja, de 2002-ben lakosságának mindösszesen 24%-a vallotta magát adigének. (hu)
|
