| dbo:abstract
|
- Az Adler, teljes nevén: C. k. heraldischen Gesellschaft Adler zu Wien, a Monarchia legrégibb heraldikai és genealógiaitársasága. 1870. május 10-én jött létre Bécsben hat alapító tag elhatározásából. A társaság lelke Dr. Ernst Hartmann vonFranzenshuld (1840-1884) volt, a bécsi Kunsthistorisches Museum numizmatikai és ókori császári osztályának őre.A további alapító tagok:Csergheő Géza, Alfred Genser (1838-1891), Friedrich Heyer (1828-1896), Carl Krahl (1829-1891) és Friedrich Waldbott,Freiher von Bassenheim (1845-1923). Kezdetben a nemesi címerek tanulmányozásával foglalkozott. Kiadványsorozata, az Adler 1871-ben jött létre, mely rendszeresenmegjelenő évkönyv lett. 1881-től ehhez járult a társaság folyóirata az Adler. Az első világháború alatt a folyóirat csakrendszertelenül jelent meg. Ekkor adták ki ennek általános mutatóját is, mely később az 1930-ig megjelenő számokkalegészült ki. A társaság korai időszakában alapozták meg a gyűjteményét, elsősorban a könyvtárat. Ide tartozik jelentős, mintegy 10 ezerdarabból álló pecsétgyűjteménye is, mely a Rethenberg Alapítvány keretén belül egyfajta címerhatározói kulcs kartotékosformában. Eredeti címeres és nemesi levelekből áll. A Schrottmüller-kartotékrendszer mintegy 800 ezernevet tartalmaz, hivatkozásokkal a forrásokra. A társaság gyűjteményében ezen kívül egyéb fontos kéziratok is találhatók,elsősorban az Osztrák–Magyar Monarchia korából. 1918-ban a társaság nevéből elmaradt a C. k. (császári és királyi) rövidítés, majd 1931-ben a "genealógiai" szó kerültfelvételre, összhangban a családtörténeti kutatások növekvő fontosságával. 1938-ban a társaságot feloszlatták és az AdlerBécs-megye családait tanulmányozó társaság lett, de a folyóirat megtartotta az Adler nevet, mely mentes maradt a napipolitika befolyásától. A szövetségi belügyminiszter 1946-os jóváhagyásával a társaságot megújították. Az utóbbi években a negyedévente megjelenő folyóirat és a 2-3 évente kiadott évkönyv mellett számos új kiadványa kerültnapvilágra. Az Adler tagja a Nemzetközi Heraldikai és Genealógiai Konfederációnak (Confedération Internationale deGénéalogie et d'Héraldique), mely fennállása 100. évfordulóján, 1970-ben Bécsben tartotta 10. nemzetközi kongresszusát. Atársaság fennállásának 125. évfordulójára (1994) tervbe vette egy általános névmutató kiadását, mely az addig megjelentkb. 70 évkönyv és a folyóirat 110 évfolyamában szereplő, összesen kb. 5600 oldalnyi szöveg összes nevét tartalmazza. (hu)
- Az Adler, teljes nevén: C. k. heraldischen Gesellschaft Adler zu Wien, a Monarchia legrégibb heraldikai és genealógiaitársasága. 1870. május 10-én jött létre Bécsben hat alapító tag elhatározásából. A társaság lelke Dr. Ernst Hartmann vonFranzenshuld (1840-1884) volt, a bécsi Kunsthistorisches Museum numizmatikai és ókori császári osztályának őre.A további alapító tagok:Csergheő Géza, Alfred Genser (1838-1891), Friedrich Heyer (1828-1896), Carl Krahl (1829-1891) és Friedrich Waldbott,Freiher von Bassenheim (1845-1923). Kezdetben a nemesi címerek tanulmányozásával foglalkozott. Kiadványsorozata, az Adler 1871-ben jött létre, mely rendszeresenmegjelenő évkönyv lett. 1881-től ehhez járult a társaság folyóirata az Adler. Az első világháború alatt a folyóirat csakrendszertelenül jelent meg. Ekkor adták ki ennek általános mutatóját is, mely később az 1930-ig megjelenő számokkalegészült ki. A társaság korai időszakában alapozták meg a gyűjteményét, elsősorban a könyvtárat. Ide tartozik jelentős, mintegy 10 ezerdarabból álló pecsétgyűjteménye is, mely a Rethenberg Alapítvány keretén belül egyfajta címerhatározói kulcs kartotékosformában. Eredeti címeres és nemesi levelekből áll. A Schrottmüller-kartotékrendszer mintegy 800 ezernevet tartalmaz, hivatkozásokkal a forrásokra. A társaság gyűjteményében ezen kívül egyéb fontos kéziratok is találhatók,elsősorban az Osztrák–Magyar Monarchia korából. 1918-ban a társaság nevéből elmaradt a C. k. (császári és királyi) rövidítés, majd 1931-ben a "genealógiai" szó kerültfelvételre, összhangban a családtörténeti kutatások növekvő fontosságával. 1938-ban a társaságot feloszlatták és az AdlerBécs-megye családait tanulmányozó társaság lett, de a folyóirat megtartotta az Adler nevet, mely mentes maradt a napipolitika befolyásától. A szövetségi belügyminiszter 1946-os jóváhagyásával a társaságot megújították. Az utóbbi években a negyedévente megjelenő folyóirat és a 2-3 évente kiadott évkönyv mellett számos új kiadványa kerültnapvilágra. Az Adler tagja a Nemzetközi Heraldikai és Genealógiai Konfederációnak (Confedération Internationale deGénéalogie et d'Héraldique), mely fennállása 100. évfordulóján, 1970-ben Bécsben tartotta 10. nemzetközi kongresszusát. Atársaság fennállásának 125. évfordulójára (1994) tervbe vette egy általános névmutató kiadását, mely az addig megjelentkb. 70 évkönyv és a folyóirat 110 évfolyamában szereplő, összesen kb. 5600 oldalnyi szöveg összes nevét tartalmazza. (hu)
|
