| dbo:abstract
|
- Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami , melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen nem nyújt az részére. A közvetett a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az fontos célt is szolgál a a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés oldalának megalapozói és az eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak. A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes koncentráltan jelentkezik.Asz adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat.
* A rendes és közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.
* Személyi és tárgyi adók közül az előbbiek az egyéni életkörülményeit, vagy méltányolják a tárgyi adók szabályai csak az és az vonatkoznak (jövedéki adók)
* Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti adóalanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. (áfa) Ezt a nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol. Az adóalany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán. Az egyes adók a legkülönfélébb szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általában központosított , a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy bevétel), az utóbbi azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik. Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjából adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszerébe tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (több adóra közös) . A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: , stb. Célszerűbb azonban a gazdaságpolitika irányait követve az adóalanyok főbb csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
- Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami , melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen nem nyújt az részére. A közvetett a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az fontos célt is szolgál a a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés oldalának megalapozói és az eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak. A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes koncentráltan jelentkezik.Asz adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat.
* A rendes és közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.
* Személyi és tárgyi adók közül az előbbiek az egyéni életkörülményeit, vagy méltányolják a tárgyi adók szabályai csak az és az vonatkoznak (jövedéki adók)
* Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti adóalanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. (áfa) Ezt a nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol. Az adóalany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán. Az egyes adók a legkülönfélébb szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általában központosított , a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy bevétel), az utóbbi azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik. Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjából adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszerébe tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (több adóra közös) . A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: , stb. Célszerűbb azonban a gazdaságpolitika irányait követve az adóalanyok főbb csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
|
