| dbo:abstract
|
- Az adósok börtöne intézményét a Római Birodalomban vezették be. Attól kezdve a kölcsönkérőt fenyegette a visszafizetés elmaradásának törvényes következménye. Az adóst a praetor, Róma (mai szóval) főügyésze maga elé idézte és átadta a hitelezőnek hatvan napi szolgaságra. Ha továbbra sem törlesztett, hitelezője eladhatta rabszolgának, akár meg is ölhette. Kr. e. 325-ben ez utóbbi szankciót megszüntették. A középkorban a büntetések ismét súlyosbodtak. Angliában például a XVII. században az adóst pellengérre tették, és levágták egyik fülét. Ezt a szabályt csak 1816-ban érvénytelenítették. A római törvényt átvette a keresztény Európa és még a XIX. században is érvényben volt szerte Európában, így Magyarországon is. Börtön várt a fizetésképtelen adósra. A rab kiállhatott a börtön kapuja elé koldulni, de sok esélye nem volt a törlesztésre. Továbbá az államot nem érdekelte, hogy az adós saját hibájából, vagy vis major okán lett fizetésképtelen. Ráth-Végh István megírta, hogy egy 1258-ban Franciaországban hozott rendelkezés szerint, ha „a pap az adóst a halálos ágyán feloldozná, köteles az adósságát helyette kifizetni.” Ugyanakkor a hitelezőnek is voltak költségei. Fedeznie kellett a tartási költségeket, amiből valamennyi jutott a rab családjának is. Az adósok börtöne borzalmait Dickens nem egy művében megírta. (hu)
- Az adósok börtöne intézményét a Római Birodalomban vezették be. Attól kezdve a kölcsönkérőt fenyegette a visszafizetés elmaradásának törvényes következménye. Az adóst a praetor, Róma (mai szóval) főügyésze maga elé idézte és átadta a hitelezőnek hatvan napi szolgaságra. Ha továbbra sem törlesztett, hitelezője eladhatta rabszolgának, akár meg is ölhette. Kr. e. 325-ben ez utóbbi szankciót megszüntették. A középkorban a büntetések ismét súlyosbodtak. Angliában például a XVII. században az adóst pellengérre tették, és levágták egyik fülét. Ezt a szabályt csak 1816-ban érvénytelenítették. A római törvényt átvette a keresztény Európa és még a XIX. században is érvényben volt szerte Európában, így Magyarországon is. Börtön várt a fizetésképtelen adósra. A rab kiállhatott a börtön kapuja elé koldulni, de sok esélye nem volt a törlesztésre. Továbbá az államot nem érdekelte, hogy az adós saját hibájából, vagy vis major okán lett fizetésképtelen. Ráth-Végh István megírta, hogy egy 1258-ban Franciaországban hozott rendelkezés szerint, ha „a pap az adóst a halálos ágyán feloldozná, köteles az adósságát helyette kifizetni.” Ugyanakkor a hitelezőnek is voltak költségei. Fedeznie kellett a tartási költségeket, amiből valamennyi jutott a rab családjának is. Az adósok börtöne borzalmait Dickens nem egy művében megírta. (hu)
|
