| dbo:abstract
|
- Adüton (görögül Αδυτον, latinul: sacrarium) jelentése: legszentségesebb hely, legbelső szentély. Az adüton a nyilvános szertartás ellentéte – a szentélyen belüli misztérium. Az antik korban épült görög és római templomokban a templom központi részétől elzártan, külön belső szentélyt építettek. Ez a kis cella általában az istenszobor helye volt és ide csak a templom papjai léphettek be. A jóshelyeken azt a természetes, vagy épített sötét barlangot illetve zugot nevezték adütonnak, ahonnak a szózat kihangzott. A mondák szerint Delphoiban, Apollón templomának adütonjában ült , háromlábú jósszékén és innen közvetítette az isten szavait, amelyet a kérdező papok a hívőknek továbbadtak. Más Apollón szentélyekben, így az árkádiai Bassae (ma ) és Clarus városában, Délosz szigetén sőt Szicíliában templománál lelhető fel ez a cellaszerű szentélyépítési mód. Később, a bizánci liturgiában az adüton a templomok szentélye. Néhol az adüton az szinonimájaként jelenik meg. (hu)
- Adüton (görögül Αδυτον, latinul: sacrarium) jelentése: legszentségesebb hely, legbelső szentély. Az adüton a nyilvános szertartás ellentéte – a szentélyen belüli misztérium. Az antik korban épült görög és római templomokban a templom központi részétől elzártan, külön belső szentélyt építettek. Ez a kis cella általában az istenszobor helye volt és ide csak a templom papjai léphettek be. A jóshelyeken azt a természetes, vagy épített sötét barlangot illetve zugot nevezték adütonnak, ahonnak a szózat kihangzott. A mondák szerint Delphoiban, Apollón templomának adütonjában ült , háromlábú jósszékén és innen közvetítette az isten szavait, amelyet a kérdező papok a hívőknek továbbadtak. Más Apollón szentélyekben, így az árkádiai Bassae (ma ) és Clarus városában, Délosz szigetén sőt Szicíliában templománál lelhető fel ez a cellaszerű szentélyépítési mód. Később, a bizánci liturgiában az adüton a templomok szentélye. Néhol az adüton az szinonimájaként jelenik meg. (hu)
|
