| dbo:abstract
|
- Afganisztán történelme már az ókorban elkezdődött, a területen sok nép telepedett le. Az időszámításunk előtti 6. században a perzsák foglalták el Afganisztánt, II. Kurus király vezetésével. A Perzsa Birodalom bukása után a terület III. (Nagy) Sándor makedón király birodalmának a része lett. Nagy Sándor halála után egymást váltották a birodalmak, miközben eldugottabb részei továbbra is a nomádok fennhatósága alá tartozott. Több mint ezer évig számos állam, így az Arab Birodalom is birtokolta Afganisztánt, a 14. század második felében pedig a mongol Timur Lenk hódította meg a területet. Először 1747-ben alakult ki független Afganisztán, amely kereken 100 éven belül brit gyarmat lett, és még a saját külpolitikája is megszűnt. Először Amanullah Kán kiáltotta ki az ország függetlenségét 1919-ben, s ezt a többi ország is elismerte. Az ország 1926-tól királyság lett. 1973-ban Muhamad Zahir királyt megfosztották trónjáról, Afganisztán köztársaság lett. Az országba 1979-ben szovjet csapatok vonultak be, így az országban létrejött a népköztársaság. Hosszú, körülbelül tízéves polgárháború kezdődött, a háború után a gazdaság összeomlott. 1992 óta Afganisztán ismét demokratikus köztársaság. Az országban 2001 óta ismét polgárháború dúl, mely a gazdaság további csökkenéséhez és az emberek elszegényedéséhez vezet. (hu)
- Afganisztán történelme már az ókorban elkezdődött, a területen sok nép telepedett le. Az időszámításunk előtti 6. században a perzsák foglalták el Afganisztánt, II. Kurus király vezetésével. A Perzsa Birodalom bukása után a terület III. (Nagy) Sándor makedón király birodalmának a része lett. Nagy Sándor halála után egymást váltották a birodalmak, miközben eldugottabb részei továbbra is a nomádok fennhatósága alá tartozott. Több mint ezer évig számos állam, így az Arab Birodalom is birtokolta Afganisztánt, a 14. század második felében pedig a mongol Timur Lenk hódította meg a területet. Először 1747-ben alakult ki független Afganisztán, amely kereken 100 éven belül brit gyarmat lett, és még a saját külpolitikája is megszűnt. Először Amanullah Kán kiáltotta ki az ország függetlenségét 1919-ben, s ezt a többi ország is elismerte. Az ország 1926-tól királyság lett. 1973-ban Muhamad Zahir királyt megfosztották trónjáról, Afganisztán köztársaság lett. Az országba 1979-ben szovjet csapatok vonultak be, így az országban létrejött a népköztársaság. Hosszú, körülbelül tízéves polgárháború kezdődött, a háború után a gazdaság összeomlott. 1992 óta Afganisztán ismét demokratikus köztársaság. Az országban 2001 óta ismét polgárháború dúl, mely a gazdaság további csökkenéséhez és az emberek elszegényedéséhez vezet. (hu)
|
