| dbo:abstract
|
- Az afrikai hagyományos hangszerek cikk Afrika zenéjének sajátos hangszereit tárgyalja. Az afrikai zene a történelem során nagymérvű változáson esett át. Amit manapság hagyományos zenének nevezünk, az korábban egész másképp szólhatott. A fekete-afrikai hangszerek egy része európai mércével ítélve primitívnek tűnhet, ugyanis szinte semmit nem változtak az elmúlt évezredek alatt. Ugyanakkor leleményességről tesznek tanúbizonyságot. Az újkorban és a modern korban fellelt hangszerek élő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a történelem során mennyi temérdek húros, fúvós és ütőhangszer jöhetett létre. A citerák és a lant az arabok által terjedt el Afrikában. Egyes területeken a külső befolyásra érdekes újfajta hangszerek is megjelentek a 20. században, például az endingidi nevű hegedű Ugandában vagy a ramkie és segankuru nevű vonósok Dél-Afrikában. A hagyományos zene hangszerei sokszor természetes anyagból készültek, mint pl. egy kivájt tök, egy állat szarva, állatbőr, agyag, kagyló, farönk, bár manapság már sok egyszerű hangszer is mesterséges anyagból készül, pl. alumínium vagy fémdobozok, húr, műanyagpalack stb. A legkülönösebb hangszereket a vallásos és átmeneti rítusok szertartásai (például férfivá avatás) táncainak kisérésére is használják. E hangszerek között talán a legérdekesebbek a félbevágott, száraz babszemekkel megtöltött tökök, amelyeket térdükre kötnek. A mai jellegzetes hagyományos hangszerek közé sorolhatjuk a különböző fa- és bambuszdobokat (ekwe, ikolo, dzsembé, omele, dunun stb.), valamint a kordofon, idiofon és membranofon hangszereket, a korától a mbiráig és a sekerétől a balafonig. (hu)
- Az afrikai hagyományos hangszerek cikk Afrika zenéjének sajátos hangszereit tárgyalja. Az afrikai zene a történelem során nagymérvű változáson esett át. Amit manapság hagyományos zenének nevezünk, az korábban egész másképp szólhatott. A fekete-afrikai hangszerek egy része európai mércével ítélve primitívnek tűnhet, ugyanis szinte semmit nem változtak az elmúlt évezredek alatt. Ugyanakkor leleményességről tesznek tanúbizonyságot. Az újkorban és a modern korban fellelt hangszerek élő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a történelem során mennyi temérdek húros, fúvós és ütőhangszer jöhetett létre. A citerák és a lant az arabok által terjedt el Afrikában. Egyes területeken a külső befolyásra érdekes újfajta hangszerek is megjelentek a 20. században, például az endingidi nevű hegedű Ugandában vagy a ramkie és segankuru nevű vonósok Dél-Afrikában. A hagyományos zene hangszerei sokszor természetes anyagból készültek, mint pl. egy kivájt tök, egy állat szarva, állatbőr, agyag, kagyló, farönk, bár manapság már sok egyszerű hangszer is mesterséges anyagból készül, pl. alumínium vagy fémdobozok, húr, műanyagpalack stb. A legkülönösebb hangszereket a vallásos és átmeneti rítusok szertartásai (például férfivá avatás) táncainak kisérésére is használják. E hangszerek között talán a legérdekesebbek a félbevágott, száraz babszemekkel megtöltött tökök, amelyeket térdükre kötnek. A mai jellegzetes hagyományos hangszerek közé sorolhatjuk a különböző fa- és bambuszdobokat (ekwe, ikolo, dzsembé, omele, dunun stb.), valamint a kordofon, idiofon és membranofon hangszereket, a korától a mbiráig és a sekerétől a balafonig. (hu)
|
