| dbo:abstract
|
- Agamédész görög félig mitológiai alak, legendás építőmester, fia, aki a maga fiával, és mostohafiával, együtt építette fel Apollón szentélyét Delphoiban és Poszeidónét . Szaktudásának hamar híre ment, és király megbízta, hogy építsenek neki egy olyan kincstárat, amelybe senki sem tud betörni. A kincstár elkészült ugyan, ám az építők az egyik kövét úgy helyezték el, hogy azt könnyen elmozdíthassák helyéről, s attól kezdve remdszeresen rájártak a kincsekre. Hürieusz észrevette a hiányt, és Daidalosszal egy csapdát készíttetett, hogy elfogja a tolvajt. A csapdába Agamédész esett bele, Trophoniosz nem tudta kiszabadítani, ezért levágta apja fejét, hogy kilétükre fény ne derüljön. A fejet egy barlang közelében temette el, s egy oszlopot állított síremlék gyanánt föléje. Ő maga továbbmenekült, de elnyelte a föld, s csak a hangja maradt meg, amely jövendőt mondott: itt később egy róla elnevezett jóshely létesült. A monda egy másik változata szerint Agamédész és Trophoniosz testvérek voltak, s fiatalon vállalták el az Apollón-szentély megépítését. Amikor munkájukkal elkészültek, az isten jósdája útján megengedte nekik, hogy hat napig mulatozzanak, s a hetediken bérükként azt kapják meg, ami az emberek számára a legértékesebb ajándék. Az ifjak hat napig élték világukat, s a hetedik nap reggelén halva találták őket, innen ered a mondás, hogy „akit az istenek szeretnek, fiatalon halnak meg". E történetet az Apollónhoz szóló homéroszi himnusz örökítette meg, hasonló értelmű és Bitón példázata is. (hu)
- Agamédész görög félig mitológiai alak, legendás építőmester, fia, aki a maga fiával, és mostohafiával, együtt építette fel Apollón szentélyét Delphoiban és Poszeidónét . Szaktudásának hamar híre ment, és király megbízta, hogy építsenek neki egy olyan kincstárat, amelybe senki sem tud betörni. A kincstár elkészült ugyan, ám az építők az egyik kövét úgy helyezték el, hogy azt könnyen elmozdíthassák helyéről, s attól kezdve remdszeresen rájártak a kincsekre. Hürieusz észrevette a hiányt, és Daidalosszal egy csapdát készíttetett, hogy elfogja a tolvajt. A csapdába Agamédész esett bele, Trophoniosz nem tudta kiszabadítani, ezért levágta apja fejét, hogy kilétükre fény ne derüljön. A fejet egy barlang közelében temette el, s egy oszlopot állított síremlék gyanánt föléje. Ő maga továbbmenekült, de elnyelte a föld, s csak a hangja maradt meg, amely jövendőt mondott: itt később egy róla elnevezett jóshely létesült. A monda egy másik változata szerint Agamédész és Trophoniosz testvérek voltak, s fiatalon vállalták el az Apollón-szentély megépítését. Amikor munkájukkal elkészültek, az isten jósdája útján megengedte nekik, hogy hat napig mulatozzanak, s a hetediken bérükként azt kapják meg, ami az emberek számára a legértékesebb ajándék. Az ifjak hat napig élték világukat, s a hetedik nap reggelén halva találták őket, innen ered a mondás, hogy „akit az istenek szeretnek, fiatalon halnak meg". E történetet az Apollónhoz szóló homéroszi himnusz örökítette meg, hasonló értelmű és Bitón példázata is. (hu)
|
