| dbo:abstract
|
- Az agathürszök – a görögök szerint agathürszoi, agathürszioi (αγαθυρσοι, αγαθυρσιοι) – Hérodotosz szerint a királyi szkíták rokonai voltak. Bizonyára a szkíták szövetségéhez tartoztak. Az i. e. 8–5. században Kelet-, illetve Délkelet-Európa erdős pusztáit – a Dnyeszter, a Prut, a Szeret vidékét, a Havasalföldet, az Erdélyi-medencét, az Alföld nagyobb részét, valamint a Kisalföld északi felét – szkíta népesség uralta. A régészek általánosságban korai szkítáknak nevezik őket. Gyakran – mindazonáltal helytelenül – Homérosz mesebeli kimmerioi népét, illetve a kis-ázsiai kimmereket is emlegetik velük kapcsolatban. A korai szkíták különböző csoportjait különböző időkben eltérő nevekkel ruházták fel. A Dnyeszter, a Prut és a Szeret vidékén, valamint az Erdélyi-medencében honos népesség neve az i. e. 5. századi híradásokban agathürszök (αγαθυρσοι). A kelet-európaiakat, nyilván lakóhelyük (Türész: Τυρης: Dnyeszter) után türegetai (τυρεγεται) néven is említik, későbben pedig már csak e címmel illetik őket. Az Erdélyi-medence lakosainak megszólítása utóbb dákok (dakoi: δακοι), a Havasalföldön tanyázóké pedig géták (getai: γεται). Az Alföldön és a Kisalföldön élő népességről nem szólnak híradások, nevüket nem jegyezték fel. Alföldünk szkíta lakosaival kapcsolatban nem ritkán a szigünnák (σιγυνναι) nevét is szóba hozzák. Hérodotosz azonban őket nem szkítának nevezi, hanem madai (méd) gyarmatosoknak. A trákok birodalmától északra telepedtek le, vélhetően a Havasalföldön, és talán Alföldünkön, illetve a Dráva–Száva vidékén is jelen voltak. Birtokaik, Hérodotosz szerint, nyugaton megközelítették a mai Veneto tartományt. Az agathürszök nemzetségét szkíták által uralt trák népességnek, illetve trák eredetű népnek is tekintik. Sztephanosz Büzantiosz nyomán olykor a Rodope hegység területén hajdan élt nevű trák csoporttal is azonosítják őket. Az agathürsz nevet (bár későbbi híradásokban is felbukkan olykor) csupán az i. e. 5. századig használták. Az i. e. 4–3. században a keleten letelepedett korai szkíták, beleértve az Erdélyi-medence lakóit is, a trákokhoz hasonultak, az Alföld lakói pedig a kelták fennhatósága alá kerültek. A szkíták, illetve kelet-európai elődeik a kőrézkortól kezdődően több ízben is beköltöztek a Kárpát-medence területére. Nem az agathürszök voltak e vidék első szkíta gyarmatosai, elsőként azonban hozzájuk tudunk nevet rendelni. (hu)
- Az agathürszök – a görögök szerint agathürszoi, agathürszioi (αγαθυρσοι, αγαθυρσιοι) – Hérodotosz szerint a királyi szkíták rokonai voltak. Bizonyára a szkíták szövetségéhez tartoztak. Az i. e. 8–5. században Kelet-, illetve Délkelet-Európa erdős pusztáit – a Dnyeszter, a Prut, a Szeret vidékét, a Havasalföldet, az Erdélyi-medencét, az Alföld nagyobb részét, valamint a Kisalföld északi felét – szkíta népesség uralta. A régészek általánosságban korai szkítáknak nevezik őket. Gyakran – mindazonáltal helytelenül – Homérosz mesebeli kimmerioi népét, illetve a kis-ázsiai kimmereket is emlegetik velük kapcsolatban. A korai szkíták különböző csoportjait különböző időkben eltérő nevekkel ruházták fel. A Dnyeszter, a Prut és a Szeret vidékén, valamint az Erdélyi-medencében honos népesség neve az i. e. 5. századi híradásokban agathürszök (αγαθυρσοι). A kelet-európaiakat, nyilván lakóhelyük (Türész: Τυρης: Dnyeszter) után türegetai (τυρεγεται) néven is említik, későbben pedig már csak e címmel illetik őket. Az Erdélyi-medence lakosainak megszólítása utóbb dákok (dakoi: δακοι), a Havasalföldön tanyázóké pedig géták (getai: γεται). Az Alföldön és a Kisalföldön élő népességről nem szólnak híradások, nevüket nem jegyezték fel. Alföldünk szkíta lakosaival kapcsolatban nem ritkán a szigünnák (σιγυνναι) nevét is szóba hozzák. Hérodotosz azonban őket nem szkítának nevezi, hanem madai (méd) gyarmatosoknak. A trákok birodalmától északra telepedtek le, vélhetően a Havasalföldön, és talán Alföldünkön, illetve a Dráva–Száva vidékén is jelen voltak. Birtokaik, Hérodotosz szerint, nyugaton megközelítették a mai Veneto tartományt. Az agathürszök nemzetségét szkíták által uralt trák népességnek, illetve trák eredetű népnek is tekintik. Sztephanosz Büzantiosz nyomán olykor a Rodope hegység területén hajdan élt nevű trák csoporttal is azonosítják őket. Az agathürsz nevet (bár későbbi híradásokban is felbukkan olykor) csupán az i. e. 5. századig használták. Az i. e. 4–3. században a keleten letelepedett korai szkíták, beleértve az Erdélyi-medence lakóit is, a trákokhoz hasonultak, az Alföld lakói pedig a kelták fennhatósága alá kerültek. A szkíták, illetve kelet-európai elődeik a kőrézkortól kezdődően több ízben is beköltöztek a Kárpát-medence területére. Nem az agathürszök voltak e vidék első szkíta gyarmatosai, elsőként azonban hozzájuk tudunk nevet rendelni. (hu)
|
