| dbo:abstract
|
- A jobb és a bal agyfélteke közül az egyik dominánsabb a másiknál, meghatározó a viselkedési folyamatokban, melyet a 19-20. században tudtak először kimutatni. A homo habilisnál az agykoponya még teljesen szimmetrikus volt. Az agyi aszimmetria 100-150 ezer évvel ezelőtt, a Neandervölgyi embernél, valamint a cro-magnoni embereknél figyelhető meg először. Ezt az aszimmetriát feltehetően az aszimmetrikus kézhasználat előzte meg, mely ezáltal lehetővé tette az emberré válást. A bal agyfélteke dominánsakra jellemző a jó beszédkészség, az analitikus gondolkodásmód, a jó matematikai, logikai képesség. A jobb agyfélteke dominánsak ezzel szemben inkább jó művészi hajlamúak, jó problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, valamint vizuális típusúak. Mind a két agyféltekének megvan a saját funkciója, főleg együttes működés jellemzi őket. Az agyfélteke dominancia nincs hatással az intelligenciára, és nem örökölhető. (hu)
- A jobb és a bal agyfélteke közül az egyik dominánsabb a másiknál, meghatározó a viselkedési folyamatokban, melyet a 19-20. században tudtak először kimutatni. A homo habilisnál az agykoponya még teljesen szimmetrikus volt. Az agyi aszimmetria 100-150 ezer évvel ezelőtt, a Neandervölgyi embernél, valamint a cro-magnoni embereknél figyelhető meg először. Ezt az aszimmetriát feltehetően az aszimmetrikus kézhasználat előzte meg, mely ezáltal lehetővé tette az emberré válást. A bal agyfélteke dominánsakra jellemző a jó beszédkészség, az analitikus gondolkodásmód, a jó matematikai, logikai képesség. A jobb agyfélteke dominánsak ezzel szemben inkább jó művészi hajlamúak, jó problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, valamint vizuális típusúak. Mind a két agyféltekének megvan a saját funkciója, főleg együttes működés jellemzi őket. Az agyfélteke dominancia nincs hatással az intelligenciára, és nem örökölhető. (hu)
|
