| dbo:abstract
|
- Aiakosz (görög betűkkel Αἰακός, latinosan Aeacus) a görög mitológiában Zeusz és Aigina folyamistennő fia. Ő volt az anyjáról nevezett sziget királya, amelyet súlyos pestisjárvány pusztított végig uralkodása kezdetén. Az elkeseredett király országában alig maradt élő ember rajta kívül, így imádkozott Zeuszhoz, hogy adjon neki új alattvalókat, népesítse be a szigetet. Zeusz meghallgatta kérését, és az ország hangyáit emberekké változtatta. Más változat szerint mérges kígyók lepték el a szigetet, akik a lakosságot elpusztították. Aiakosz ekkor álmot látott, amelyben hangyák potyogtak le egy szent tölgyfáról, akik leérkezve emberekké váltak. Reggelre a szigeten újra emberek laktak. Mindkét monda az aiginai törzs nevének etimológiai legendája, arra keres magyarázatot, hogy miért nevezték őket mürmidónoknak. Ez a szó görögül hangyaembereket jelent (mürméx = hangya). Aiakosz felesége , akitől két fia született, és Péleusz, vagyis nagyapja volt Aiasznak és Akhilleusznak. Egy leánya is volt, . Rajtuk kívül született Phókosz, település alapítója névadója. Phókoszt véletlenül vagy irigységből – az ókori szerzők nem egységesek ebben – Telamón egy diszkosszal agyonütötte és Péleusszal elrejtették a holttestet. A gyilkosságra fény derült, a gyilkos fivéreket apjuk száműzte. Igazságos, jó királyként ismerték. Egyik nevezetes mitológiai szerepe szerint Apollón és Poszeidón magukkal vitték Trójába, amikor annak falait építették. Ezt azért tették, mert ha csak istenek építették volna a falakat, akkor még az istenek sem tudták volna lerombolni azokat. A görög végzetfelfogásra jellemzően a halandó Aiakosz nem állhatott bosszút Laomedónon, amikor nem kapta meg a bérét, de az elégtételt két száműzött fiától született unokái szerezték meg, akik Laomedón fiát, Priamoszt legyőzték. Aiakoszt halála után az igazság bírájává tették Minósz és Rhadamanthüsz mellett. (hu)
- Aiakosz (görög betűkkel Αἰακός, latinosan Aeacus) a görög mitológiában Zeusz és Aigina folyamistennő fia. Ő volt az anyjáról nevezett sziget királya, amelyet súlyos pestisjárvány pusztított végig uralkodása kezdetén. Az elkeseredett király országában alig maradt élő ember rajta kívül, így imádkozott Zeuszhoz, hogy adjon neki új alattvalókat, népesítse be a szigetet. Zeusz meghallgatta kérését, és az ország hangyáit emberekké változtatta. Más változat szerint mérges kígyók lepték el a szigetet, akik a lakosságot elpusztították. Aiakosz ekkor álmot látott, amelyben hangyák potyogtak le egy szent tölgyfáról, akik leérkezve emberekké váltak. Reggelre a szigeten újra emberek laktak. Mindkét monda az aiginai törzs nevének etimológiai legendája, arra keres magyarázatot, hogy miért nevezték őket mürmidónoknak. Ez a szó görögül hangyaembereket jelent (mürméx = hangya). Aiakosz felesége , akitől két fia született, és Péleusz, vagyis nagyapja volt Aiasznak és Akhilleusznak. Egy leánya is volt, . Rajtuk kívül született Phókosz, település alapítója névadója. Phókoszt véletlenül vagy irigységből – az ókori szerzők nem egységesek ebben – Telamón egy diszkosszal agyonütötte és Péleusszal elrejtették a holttestet. A gyilkosságra fény derült, a gyilkos fivéreket apjuk száműzte. Igazságos, jó királyként ismerték. Egyik nevezetes mitológiai szerepe szerint Apollón és Poszeidón magukkal vitték Trójába, amikor annak falait építették. Ezt azért tették, mert ha csak istenek építették volna a falakat, akkor még az istenek sem tudták volna lerombolni azokat. A görög végzetfelfogásra jellemzően a halandó Aiakosz nem állhatott bosszút Laomedónon, amikor nem kapta meg a bérét, de az elégtételt két száműzött fiától született unokái szerezték meg, akik Laomedón fiát, Priamoszt legyőzték. Aiakoszt halála után az igazság bírájává tették Minósz és Rhadamanthüsz mellett. (hu)
|
