dbo:abstract
|
- Az akadémia különféle oktatási intézmények, képzési formák megjelölésére használt kifejezés. ElsÅ‘sorban felsÅ‘fokú képzést nyújtó iskolák megnevezése, emellett a 19. század közepétÅ‘l az alacsonyabb szintű képesÃtést vagy éppen azt sem nyújtó rövidebb tanfolyamok, ismeretterjesztÅ‘ elÅ‘adás-sorozatok megnevezésére is gyakran használt kifejezés. A szó eredetét tekintve a Platón nevéhez köthetÅ‘ filozófiai iskolára, az Akadémiára (ógörög Ἀκαδημία) megy vissza. Az elsÅ‘, nevében az akadémia szót használó újkori tanintézményt a 15. század közepén hozta létre Cosimo de’ Medici Firenzében (Accademia neoplatonica). Magyar nyelvterületen az 1590-es évektÅ‘l használják a szót, legelÅ‘ször kifejezetten oktatási értelemben (’tudományos testület’ jelentése csak 1804-tÅ‘l adatolható). Ekkor nevezték el a jezsuita iskolákban Ãgy a kéttagozatos képzési forma felsÅ‘bb szintjét, amelyben a filozófiai képzést (logika, etika, fizika, metafizika) már elvégzett növendékek magasabb szintű teológiai oktatásban részesültek. A kifejezés innen terjedt el a 17. századra a felsÅ‘fokú oktatást nyújtó tanintézetek, mai szóval egyetemek megjelölésére. Az elsÅ‘ magyarországi jogakadémia 1740-ben nyÃlt meg Egerben, amelyet az elkövetkezÅ‘ századokban kereskedelmi, katonai, rendvédelmi, hittudományi, bányaművelési, szÃnművészeti, zenei, képzÅ‘művészeti stb. képesÃtést adó akadémiák megnyitása követett. (hu)
- Az akadémia különféle oktatási intézmények, képzési formák megjelölésére használt kifejezés. ElsÅ‘sorban felsÅ‘fokú képzést nyújtó iskolák megnevezése, emellett a 19. század közepétÅ‘l az alacsonyabb szintű képesÃtést vagy éppen azt sem nyújtó rövidebb tanfolyamok, ismeretterjesztÅ‘ elÅ‘adás-sorozatok megnevezésére is gyakran használt kifejezés. A szó eredetét tekintve a Platón nevéhez köthetÅ‘ filozófiai iskolára, az Akadémiára (ógörög Ἀκαδημία) megy vissza. Az elsÅ‘, nevében az akadémia szót használó újkori tanintézményt a 15. század közepén hozta létre Cosimo de’ Medici Firenzében (Accademia neoplatonica). Magyar nyelvterületen az 1590-es évektÅ‘l használják a szót, legelÅ‘ször kifejezetten oktatási értelemben (’tudományos testület’ jelentése csak 1804-tÅ‘l adatolható). Ekkor nevezték el a jezsuita iskolákban Ãgy a kéttagozatos képzési forma felsÅ‘bb szintjét, amelyben a filozófiai képzést (logika, etika, fizika, metafizika) már elvégzett növendékek magasabb szintű teológiai oktatásban részesültek. A kifejezés innen terjedt el a 17. századra a felsÅ‘fokú oktatást nyújtó tanintézetek, mai szóval egyetemek megjelölésére. Az elsÅ‘ magyarországi jogakadémia 1740-ben nyÃlt meg Egerben, amelyet az elkövetkezÅ‘ századokban kereskedelmi, katonai, rendvédelmi, hittudományi, bányaművelési, szÃnművészeti, zenei, képzÅ‘művészeti stb. képesÃtést adó akadémiák megnyitása követett. (hu)
|
rdfs:comment
|
- Az akadémia különféle oktatási intézmények, képzési formák megjelölésére használt kifejezés. ElsÅ‘sorban felsÅ‘fokú képzést nyújtó iskolák megnevezése, emellett a 19. század közepétÅ‘l az alacsonyabb szintű képesÃtést vagy éppen azt sem nyújtó rövidebb tanfolyamok, ismeretterjesztÅ‘ elÅ‘adás-sorozatok megnevezésére is gyakran használt kifejezés. (hu)
- Az akadémia különféle oktatási intézmények, képzési formák megjelölésére használt kifejezés. ElsÅ‘sorban felsÅ‘fokú képzést nyújtó iskolák megnevezése, emellett a 19. század közepétÅ‘l az alacsonyabb szintű képesÃtést vagy éppen azt sem nyújtó rövidebb tanfolyamok, ismeretterjesztÅ‘ elÅ‘adás-sorozatok megnevezésére is gyakran használt kifejezés. (hu)
|