Property Value
dbo:abstract
  • Az Akháj Fejedelemséget, a keresztes államok egyikét , a negyedik keresztes hadjárat egy alacsony rangú lovagja alapította 1205-ben Montferrati Bonifác segítségével, így az új ország egészen 1224-ig a Thesszalonikéi Királyság (rajta keresztül pedig a Konstantinápolyi Latin Császárság) vazallusa volt. Miután az Epiruszi Despotátus ekkor megdöntötte hűbérurát, az Akháj Fejedelemség vált a régió domináns hatalmává. Területe a Peloponnészoszi-félsziget belső területeit (Moreát, ahogy a keresztesek nevezték) illetve néhány kevéssé jelentős kikötővárost foglalt magába. Szomszédjai az Epiruszi Despotátus, az égei-tengeri velencei birtokok és saját hűbérese, az Athéni Hercegség voltak. Az állam meglehetősen gazdag volt, és sokszor segítette a Latin Császárságot, az összes balkáni keresztes állam hűbérurát a nikaiai császárok ellen. Az állam fővárosa eredetileg volt, amit a korban a lovagi élet fellegvárának tartottak. (1246–1278) maga is költő és trubadúr volt, udvarában saját pénzt vertek, és virágzott a francia nyelvű irodalmi kultúra. Itt keletkezett a keresztes államokról fontos adatokat közlő Morea Krónikája. A fejedelemség törvényei, a bizánci és francia jogelemek keveredésének termékei képezték a többi lovagállam törvénykezésének alapját. Az akháj tisztviselők gyakran viseltek a bizánci udvarban megszokott görög címeket (például logothetész, protovesztáriosz), ám a funkciók a nyugati feudalizmushoz igazodtak. A korábbi birtokadományozási rendszert is francia mintára szabták át: a parasztok gyakorlatilag továbbra is birtokolták földjüket, ám eddig sosem látott katonai és adószolgáltatásokra kötelezték őket latin uraik. Az Akháj Fejedelemség olyanná vált, mint egy kis francia gyarmat. II. Vilmos a fővárost az újonnan épített erődbe, Misztrába telepítette (a régi Spárta közelében) 1249 folyamán. 1255-ben háborúba kezdett a velenceiekkel, 1259-ben pedig szövetségre lépett epiruszi despotával VIII. (Palailogosz) Mihály nikaiai régens ellen. Azonban a despota nagybátyja, Mánuel átállt az ellenséghez, Vilmost pedig elfogták a pelagóniai ütközetben. Csak 1262-ben szabadult, mikorra Mihály megszerezte magának Konstantinápolyt. Vilmos államát bizánci hűbéressé nyilvánították. Halála után I. Károly szicíliai király kapta meg Moreát II. Balduintól, az utolsó latin császártól, aki tőle segítséget remélt Konstantinápoly visszaszerzésére. Vágya nem teljesült, emellett Károly és utódai személyesen sosem tartózkodtak az Akháj Fejedelemségben, de elegendő pénzzel és katonával látták el, hogy megvédhesse magát. 1311-től az Athéni Hercegség katalán kézben volt, és akciói hozzájárultak az Akháj Fejedelemség helyzetének destabilizálásához. A mind kisebb területű fejedelemség vagy száz évre nagyrészt itáliai nemesek kezébe került, amíg 1432-ben meg nem szerezte Morea deszposztésze, Palailogosz Tamás. A görögök Bizánc eleste után még kb. hét évig védték a terület maradványait, ám 1460-ban II. Mohamed végleg urává vált a területnek. (hu)
  • Az Akháj Fejedelemséget, a keresztes államok egyikét , a negyedik keresztes hadjárat egy alacsony rangú lovagja alapította 1205-ben Montferrati Bonifác segítségével, így az új ország egészen 1224-ig a Thesszalonikéi Királyság (rajta keresztül pedig a Konstantinápolyi Latin Császárság) vazallusa volt. Miután az Epiruszi Despotátus ekkor megdöntötte hűbérurát, az Akháj Fejedelemség vált a régió domináns hatalmává. Területe a Peloponnészoszi-félsziget belső területeit (Moreát, ahogy a keresztesek nevezték) illetve néhány kevéssé jelentős kikötővárost foglalt magába. Szomszédjai az Epiruszi Despotátus, az égei-tengeri velencei birtokok és saját hűbérese, az Athéni Hercegség voltak. Az állam meglehetősen gazdag volt, és sokszor segítette a Latin Császárságot, az összes balkáni keresztes állam hűbérurát a nikaiai császárok ellen. Az állam fővárosa eredetileg volt, amit a korban a lovagi élet fellegvárának tartottak. (1246–1278) maga is költő és trubadúr volt, udvarában saját pénzt vertek, és virágzott a francia nyelvű irodalmi kultúra. Itt keletkezett a keresztes államokról fontos adatokat közlő Morea Krónikája. A fejedelemség törvényei, a bizánci és francia jogelemek keveredésének termékei képezték a többi lovagállam törvénykezésének alapját. Az akháj tisztviselők gyakran viseltek a bizánci udvarban megszokott görög címeket (például logothetész, protovesztáriosz), ám a funkciók a nyugati feudalizmushoz igazodtak. A korábbi birtokadományozási rendszert is francia mintára szabták át: a parasztok gyakorlatilag továbbra is birtokolták földjüket, ám eddig sosem látott katonai és adószolgáltatásokra kötelezték őket latin uraik. Az Akháj Fejedelemség olyanná vált, mint egy kis francia gyarmat. II. Vilmos a fővárost az újonnan épített erődbe, Misztrába telepítette (a régi Spárta közelében) 1249 folyamán. 1255-ben háborúba kezdett a velenceiekkel, 1259-ben pedig szövetségre lépett epiruszi despotával VIII. (Palailogosz) Mihály nikaiai régens ellen. Azonban a despota nagybátyja, Mánuel átállt az ellenséghez, Vilmost pedig elfogták a pelagóniai ütközetben. Csak 1262-ben szabadult, mikorra Mihály megszerezte magának Konstantinápolyt. Vilmos államát bizánci hűbéressé nyilvánították. Halála után I. Károly szicíliai király kapta meg Moreát II. Balduintól, az utolsó latin császártól, aki tőle segítséget remélt Konstantinápoly visszaszerzésére. Vágya nem teljesült, emellett Károly és utódai személyesen sosem tartózkodtak az Akháj Fejedelemségben, de elegendő pénzzel és katonával látták el, hogy megvédhesse magát. 1311-től az Athéni Hercegség katalán kézben volt, és akciói hozzájárultak az Akháj Fejedelemség helyzetének destabilizálásához. A mind kisebb területű fejedelemség vagy száz évre nagyrészt itáliai nemesek kezébe került, amíg 1432-ben meg nem szerezte Morea deszposztésze, Palailogosz Tamás. A görögök Bizánc eleste után még kb. hét évig védték a terület maradványait, ám 1460-ban II. Mohamed végleg urává vált a területnek. (hu)
dbo:capital
dbo:foundingYear
  • 1205-01-01 (xsd:gYear)
dbo:governmentType
dbo:religion
dbo:wikiPageID
  • 21136 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 6968 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 20444136 (xsd:integer)
prop-hu:címer
  • Coa_Greece_Country_History_Principality_of_Achaea.svg (hu)
  • Coa_Greece_Country_History_Principality_of_Achaea.svg (hu)
prop-hu:előd
  • Bizánci Birodalom (hu)
  • Bizánci Birodalom (hu)
prop-hu:előd1Zászló
  • Flag_of_PalaeologusEmperor.svg (hu)
  • Flag_of_PalaeologusEmperor.svg (hu)
prop-hu:előtag
  • Az (hu)
  • Az (hu)
prop-hu:főváros
  • Andravida, majd Misztrász (hu)
  • Andravida, majd Misztrász (hu)
prop-hu:hivatalosNyelvek
prop-hu:megalakulásÉve
  • 1205 (xsd:integer)
prop-hu:megnevezése
  • Akháj Fejedelemség (hu)
  • Akháj Fejedelemség (hu)
prop-hu:megszűnésÉve
  • 1432 (xsd:integer)
prop-hu:sajátNév
  • Πριγκιπᾶτον Ἀχαΐας (hu)
  • Πριγκιπᾶτον Ἀχαΐας (hu)
prop-hu:térkép
  • Greece in 1278-hu.svg (hu)
  • Greece in 1278-hu.svg (hu)
prop-hu:utód
  • Bizánci Birodalom (hu)
  • Bizánci Birodalom (hu)
prop-hu:utód1Zászló
  • Flag_of_PalaeologusEmperor.svg (hu)
  • Flag_of_PalaeologusEmperor.svg (hu)
prop-hu:vallás
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:államforma
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Akháj Fejedelemség (hu)
  • Akháj Fejedelemség (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:parent of
is prop-hu:ország of
is prop-hu:születésiHely of
is prop-hu:title of
is prop-hu:titulus of
is prop-hu:védekező of
is prop-hu:édesapa of
is foaf:primaryTopic of