| dbo:abstract
|
- Az alak (latinul: forma) az úgynevezett anyaggal ellentétben, a dolgokba egységet hoz, a részeket összefüggő egésszé teszi. Ahol tehát részekről, részek egymásra vonatkozásáról szólhatunk, alakról is szólhatunk. Így van a fogalomnak, ítéletnek, következtetésnek alakja, az érzésnek, akaratnak alakja, a matematika elvont tárgyainak alakja, mint az érzékelhető tárgyaknak. Alak ily értelemben az egység elve, a dolgok mivoltának megnyilatkozása, a formált anyag. Szorosabb értelemben érzékelhető tárgyaknál beszélünk alakról és értjük alatta a tárgyak megjelenésének módját. A tárgyak alakját vagy azok természete határozza meg, mint a sók kristályát, a vas szemcséit, az állatok, szervek formáit stb., vagy az ember ad a tárgyaknak alakot bizonyos célok szerint, mikor fegyvert, műszert készít, követ farag stb.: mesterséges alak. Ilyenkor az alakot mindig a cél határozza és magyarázza meg; a részeket a cél egységéből kell megfejtenünk. (hu)
- Az alak (latinul: forma) az úgynevezett anyaggal ellentétben, a dolgokba egységet hoz, a részeket összefüggő egésszé teszi. Ahol tehát részekről, részek egymásra vonatkozásáról szólhatunk, alakról is szólhatunk. Így van a fogalomnak, ítéletnek, következtetésnek alakja, az érzésnek, akaratnak alakja, a matematika elvont tárgyainak alakja, mint az érzékelhető tárgyaknak. Alak ily értelemben az egység elve, a dolgok mivoltának megnyilatkozása, a formált anyag. Szorosabb értelemben érzékelhető tárgyaknál beszélünk alakról és értjük alatta a tárgyak megjelenésének módját. A tárgyak alakját vagy azok természete határozza meg, mint a sók kristályát, a vas szemcséit, az állatok, szervek formáit stb., vagy az ember ad a tárgyaknak alakot bizonyos célok szerint, mikor fegyvert, műszert készít, követ farag stb.: mesterséges alak. Ilyenkor az alakot mindig a cél határozza és magyarázza meg; a részeket a cél egységéből kell megfejtenünk. (hu)
|
