| dbo:abstract
|
- A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója. Az alany meghatározása meglehetősen összetett kérdés. Grevisse – Goosse 2007 megállapítja, hogy lehetetlen kielégítően definiálni még egyetlen nyelvre vonatkozóan is, és annál is inkább általánosan. A legnyilvánvalóbb esetben az alany az állítmánnyal kifejezett cselekvés cselekvője, de ez esetben is megkülönböztetendő grammatikai alany és logikai alany, legalábbis azokban a nyelvekben, amelyekben van cselekvő igenem és szenvedő igenem. Ezekben a grammatikai és a logikai alany egybeesik, amikor az ige cselekvő igenemű. Példák:
* (franciául) Le vent a renversé le vieux chêne ’A szél ledöntötté ar vén tölgyfát’;
* (angolul) The cat bit the dog ’A macska megharapta a kutyát’;
* (románul) Elevul citește ’A tanuló olvas’. A grammatikai alany nem azonos a logikaival, amikor az ige szenvedő igenemű. Ebben az esetben a grammatikai alany szenvedője a logikai alany cselekvésének. Egyes nyelvek hagyományos grammatikáiban a logikai alanyt külön mondatrészként kezelik, például (franciául) complément d’agent ’cselekvő határozó’ néven. Példák:
* (franciául) Le vieux chêne a été renversé par le vent ’A vén tölgyfát ledöntötte a szél’ (szó szerint ’A vén tölgyfa a szél által lett ledöntve’);
* (angolul) The cat was chased by the dog ’A macskát a kutya kergette’ (szó szerint ’A macska a kutya által volt kergetve’);
* (románul) Elevul este ascultat de profesor ’A tanulót kihallgatja a tanár’ (szó szerint ’A tanuló a tanár által van kihallgatva). A magyar nyelvben is vannak esetek, amikor meg kell különböztetni grammatikai és logikai alanyt. Az Én megyek mondatban ezek egybeesnek az én szóban, de a Nekem mennem kell mondatban a grammatikai alany a mennem személyragos főnévi igenév, a logikai pedig a nekem névmás, amely mondattanilag részeshatározó. Más esetekben a grammatikai alany nem cselekvő, és logikai alany sincs a mondatban. Ez akkor fordul elő, amikor az állítmánnyal a beszélő megállapítja:
* azt, hogy az alannyal történik vagy nem történik valami: (magyarul) Esik az eső;
* az alany állapotát: (magyarul) A gyerek rosszul van;
* azt, hogy az alany létezik vagy nem: (franciául) Il y aurait beaucoup de choses à dire ’Sok lenne a mondanivaló’;
* azt, hogy az alanynak van vagy nincs valamije: (horvátul) Svi mi imamo posebne zadatke ’Mindegyikünknek megvan a saját feladata’;
* azt, hogy az alany valaki/valami vagy nem: (szerbül) Moj brat je inženjer ’A fivérem mérnök’;
* azt, hogy az alanyhoz társul minőség vagy nem: (románul) Ei sunt veseli ’Ők vidámak’
* azt, hogy az alanyhoz társul mennyiség vagy nem: (magyarul) Az erdőben sok gomba van. Nemcsak igének lehet alanya, hanem igenévnek is. Ez az alany általában azonos az igenevet alárendelő ige alanyával:
* főnévi igenév alanya: (franciául) Je promets à Pierre de venir ’Megígérem Pierre-nek, hogy eljövök’ (szó szerint ’Megígérem Pierre-nek eljönni’);
* határozói igenév alanya: (románul) Venind acasă, mama s-a culcat ’Amikor hazajött, a mama lefeküdt’ (szó szerint ’Hazajőve…’). Igenévnek saját alanya is lehet:
* főnévi igenévnek: (franciául) Je dis à Pierre de sortir ’Azt mondom Pierre-nek, hogy menyjen ki’. A francia hagyományos grammatikában az ilyet összetett mondatnak tekintik, melyben Pierre egyben részeshatározó a főmondatban és alany ennek tárgyi mellékmondatában.
* melléknévi igenévnek: (franciául) Le chat parti, les souris dansent ’Amikor a macska nincs otthon, táncolnak az egerek’ (szó szerint ’A macska elment,…);
* határozói igenévnek: (románul) Venind mama, el a plecat ’Mivel a mama eljött, ő elment’ (szó szerint ’Eljőve a mama,…’). A fejlett névszóragozású nyelvekben a névszóval kifejezett grammatikai alanyt esetéről lehet felismerni, mely mindig az alanyeset. Például a magyar nyelvben arról ismerhető fel, hogy csak ennek nincs esetragja vagy egyéb viszonyragja, miközben a tárgynak és a névszóval kifejezett határozóknak van. Ilyen nyelvek egyes grammatikáiban az is beletartozik az alany meghatározásába, hogy formális szempontból az a mondatrész, amely alanyesetben áll. Grevisse – Goosse 2007, mint a francia nyelv, azaz olyan nyelv grammatikája, melyben nincs névszóragozás, azt ajánlja, hogy, mivel nem lehet kielégítően meghatározni az alanyt, tekintsük az alany fogalmát egyfajta , és azonosítsuk a Qui est-ce qui ? ’Ki?’ illetve a Qu’est-ce qui ? ’Mi?’ szókapcsolatokkal kezdődő kérdések segítségével, melyek kizárólag az alanyra vonatkozhatnak. (hu)
- A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója. Az alany meghatározása meglehetősen összetett kérdés. Grevisse – Goosse 2007 megállapítja, hogy lehetetlen kielégítően definiálni még egyetlen nyelvre vonatkozóan is, és annál is inkább általánosan. A legnyilvánvalóbb esetben az alany az állítmánnyal kifejezett cselekvés cselekvője, de ez esetben is megkülönböztetendő grammatikai alany és logikai alany, legalábbis azokban a nyelvekben, amelyekben van cselekvő igenem és szenvedő igenem. Ezekben a grammatikai és a logikai alany egybeesik, amikor az ige cselekvő igenemű. Példák:
* (franciául) Le vent a renversé le vieux chêne ’A szél ledöntötté ar vén tölgyfát’;
* (angolul) The cat bit the dog ’A macska megharapta a kutyát’;
* (románul) Elevul citește ’A tanuló olvas’. A grammatikai alany nem azonos a logikaival, amikor az ige szenvedő igenemű. Ebben az esetben a grammatikai alany szenvedője a logikai alany cselekvésének. Egyes nyelvek hagyományos grammatikáiban a logikai alanyt külön mondatrészként kezelik, például (franciául) complément d’agent ’cselekvő határozó’ néven. Példák:
* (franciául) Le vieux chêne a été renversé par le vent ’A vén tölgyfát ledöntötte a szél’ (szó szerint ’A vén tölgyfa a szél által lett ledöntve’);
* (angolul) The cat was chased by the dog ’A macskát a kutya kergette’ (szó szerint ’A macska a kutya által volt kergetve’);
* (románul) Elevul este ascultat de profesor ’A tanulót kihallgatja a tanár’ (szó szerint ’A tanuló a tanár által van kihallgatva). A magyar nyelvben is vannak esetek, amikor meg kell különböztetni grammatikai és logikai alanyt. Az Én megyek mondatban ezek egybeesnek az én szóban, de a Nekem mennem kell mondatban a grammatikai alany a mennem személyragos főnévi igenév, a logikai pedig a nekem névmás, amely mondattanilag részeshatározó. Más esetekben a grammatikai alany nem cselekvő, és logikai alany sincs a mondatban. Ez akkor fordul elő, amikor az állítmánnyal a beszélő megállapítja:
* azt, hogy az alannyal történik vagy nem történik valami: (magyarul) Esik az eső;
* az alany állapotát: (magyarul) A gyerek rosszul van;
* azt, hogy az alany létezik vagy nem: (franciául) Il y aurait beaucoup de choses à dire ’Sok lenne a mondanivaló’;
* azt, hogy az alanynak van vagy nincs valamije: (horvátul) Svi mi imamo posebne zadatke ’Mindegyikünknek megvan a saját feladata’;
* azt, hogy az alany valaki/valami vagy nem: (szerbül) Moj brat je inženjer ’A fivérem mérnök’;
* azt, hogy az alanyhoz társul minőség vagy nem: (románul) Ei sunt veseli ’Ők vidámak’
* azt, hogy az alanyhoz társul mennyiség vagy nem: (magyarul) Az erdőben sok gomba van. Nemcsak igének lehet alanya, hanem igenévnek is. Ez az alany általában azonos az igenevet alárendelő ige alanyával:
* főnévi igenév alanya: (franciául) Je promets à Pierre de venir ’Megígérem Pierre-nek, hogy eljövök’ (szó szerint ’Megígérem Pierre-nek eljönni’);
* határozói igenév alanya: (románul) Venind acasă, mama s-a culcat ’Amikor hazajött, a mama lefeküdt’ (szó szerint ’Hazajőve…’). Igenévnek saját alanya is lehet:
* főnévi igenévnek: (franciául) Je dis à Pierre de sortir ’Azt mondom Pierre-nek, hogy menyjen ki’. A francia hagyományos grammatikában az ilyet összetett mondatnak tekintik, melyben Pierre egyben részeshatározó a főmondatban és alany ennek tárgyi mellékmondatában.
* melléknévi igenévnek: (franciául) Le chat parti, les souris dansent ’Amikor a macska nincs otthon, táncolnak az egerek’ (szó szerint ’A macska elment,…);
* határozói igenévnek: (románul) Venind mama, el a plecat ’Mivel a mama eljött, ő elment’ (szó szerint ’Eljőve a mama,…’). A fejlett névszóragozású nyelvekben a névszóval kifejezett grammatikai alanyt esetéről lehet felismerni, mely mindig az alanyeset. Például a magyar nyelvben arról ismerhető fel, hogy csak ennek nincs esetragja vagy egyéb viszonyragja, miközben a tárgynak és a névszóval kifejezett határozóknak van. Ilyen nyelvek egyes grammatikáiban az is beletartozik az alany meghatározásába, hogy formális szempontból az a mondatrész, amely alanyesetben áll. Grevisse – Goosse 2007, mint a francia nyelv, azaz olyan nyelv grammatikája, melyben nincs névszóragozás, azt ajánlja, hogy, mivel nem lehet kielégítően meghatározni az alanyt, tekintsük az alany fogalmát egyfajta , és azonosítsuk a Qui est-ce qui ? ’Ki?’ illetve a Qu’est-ce qui ? ’Mi?’ szókapcsolatokkal kezdődő kérdések segítségével, melyek kizárólag az alanyra vonatkozhatnak. (hu)
|
