| dbo:abstract
|
- Alatka Heves város hosszan elnyúló külterületi lakott része a várostól északra a Kálba vezető -es közút két oldalán. A főutca és annak északnyugati, boconádi oldalán lévő utcák falusias jellegűek, a délkeleti oldalon viszont inkább zártkertek vannak a dűlőutak mentén, amelyek „hegy”ekre (például Bernáthegy, Rózsahegy, Kapitányhegy) települtek. Korábban iskolái is voltak, ma az iskolásokat már az alatkai helyijárat viszi a városba. A tömegközlekedést a KMKK autóbuszjáratai biztosítják. Ugyancsak Alatka a neve a Törökszentmiklós nyugati részén, az úgynevezett Alvég és a Tisza között fekvő határrésznek is. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy Törökszentmiklós 1700-as évek elején történt újratelepítése során a lakosság egy része Hevesről telepedett át, és „magukkal hozták” az Alatka nevet.[forrás?] A városrész helyén a már rég elpusztult Alatkacsárda nevű falu feküdt. 1995-ben a főutca északi felén lakók még Boconádhoz, a déli felén élők Heves városához tartoztak. Később azonban népszavazással eldöntötték, hogy mindkét terület Heveshez tartozzon. 2009-ben a városrész becsült népessége 400 fő. (hu)
- Alatka Heves város hosszan elnyúló külterületi lakott része a várostól északra a Kálba vezető -es közút két oldalán. A főutca és annak északnyugati, boconádi oldalán lévő utcák falusias jellegűek, a délkeleti oldalon viszont inkább zártkertek vannak a dűlőutak mentén, amelyek „hegy”ekre (például Bernáthegy, Rózsahegy, Kapitányhegy) települtek. Korábban iskolái is voltak, ma az iskolásokat már az alatkai helyijárat viszi a városba. A tömegközlekedést a KMKK autóbuszjáratai biztosítják. Ugyancsak Alatka a neve a Törökszentmiklós nyugati részén, az úgynevezett Alvég és a Tisza között fekvő határrésznek is. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy Törökszentmiklós 1700-as évek elején történt újratelepítése során a lakosság egy része Hevesről telepedett át, és „magukkal hozták” az Alatka nevet.[forrás?] A városrész helyén a már rég elpusztult Alatkacsárda nevű falu feküdt. 1995-ben a főutca északi felén lakók még Boconádhoz, a déli felén élők Heves városához tartoztak. Később azonban népszavazással eldöntötték, hogy mindkét terület Heveshez tartozzon. 2009-ben a városrész becsült népessége 400 fő. (hu)
|
