| dbo:abstract
|
- Az első világháború kirobbanásával és a nagyhatalmak által kijelölt, 1914 márciusában trónra lépett uralkodó, Vilmos fejedelem elmenekülésével Albánia politikai anarchiába süllyedt. Az országban május óta dúló polgárháború elől menekülő király és a Turhan Përmeti vezette kormány tagjai szeptember 3-án szálltak fel Durrësban egy Velencébe induló hajóra. Olaszországból Vilmos szózatot intézett népéhez, melyben arról biztosította az albánokat, hogy továbbra is szívén viseli a sorsukat és bármikor hajlandó visszatérni a trónra, amennyiben erre igényt formálnak. Szeptember 6-ára a Balkán-háborút lezáró bukaresti egyezmény végrehajtását ellenőrző nemzetközi bizottság tagjai is elhagyták az országot, s a felekezeti, nemzetségi és politikai törésvonalak mentén szétszabdalt albánok képtelennek bizonyultak az anarchia megfékezésére. Egyik részük muzulmán uralkodót akart az albán trónra, másik részük olasz vagy szerb protektorátusban gondolkodott. Mellettük bőséggel akadtak olyan bégek és nemzetségfők, akik semmiféle fennhatóságot nem voltak hajlandóak elfogadni. Eközben szeptember folyamán az olasz hadsereg bevonult a dél-albániai partvidékre, a szerbek és a montenegróiak északon folytattak területszerző hadjáratot, a görögök pedig októberben ismét bejelentették igényüket Észak-Epiruszra. (hu)
- Az első világháború kirobbanásával és a nagyhatalmak által kijelölt, 1914 márciusában trónra lépett uralkodó, Vilmos fejedelem elmenekülésével Albánia politikai anarchiába süllyedt. Az országban május óta dúló polgárháború elől menekülő király és a Turhan Përmeti vezette kormány tagjai szeptember 3-án szálltak fel Durrësban egy Velencébe induló hajóra. Olaszországból Vilmos szózatot intézett népéhez, melyben arról biztosította az albánokat, hogy továbbra is szívén viseli a sorsukat és bármikor hajlandó visszatérni a trónra, amennyiben erre igényt formálnak. Szeptember 6-ára a Balkán-háborút lezáró bukaresti egyezmény végrehajtását ellenőrző nemzetközi bizottság tagjai is elhagyták az országot, s a felekezeti, nemzetségi és politikai törésvonalak mentén szétszabdalt albánok képtelennek bizonyultak az anarchia megfékezésére. Egyik részük muzulmán uralkodót akart az albán trónra, másik részük olasz vagy szerb protektorátusban gondolkodott. Mellettük bőséggel akadtak olyan bégek és nemzetségfők, akik semmiféle fennhatóságot nem voltak hajlandóak elfogadni. Eközben szeptember folyamán az olasz hadsereg bevonult a dél-albániai partvidékre, a szerbek és a montenegróiak északon folytattak területszerző hadjáratot, a görögök pedig októberben ismét bejelentették igényüket Észak-Epiruszra. (hu)
|
