| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Albánia az őskorban más európai területek, és különösen a közeli égei-tengeri partvidék őstörténetének tükrében viszonylag későn települt be, amennyire az a régészeti eredmények alapján megítélhető. Az ember legkorábbi ismert hódítása a Kryegjata-völgy, ahonnan az őskőkor felső szakaszában, mintegy 40 000 évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető közösség tárgyi emlékei ismertek. Az i. e. 6000-ig ívelő ős- és középső kőkori évezredekből csupán tucatnyi régészeti lelőhelyről tudunk. Közülük a legjelentősebbek Konispol őskori barlangja (i. e. 24 700), az i. e. 10 000-et megelőző időkből a xarrai pattintott kőeszköz-leletek, és a Dajti-hegy emberi hajlékai, majd a mezolitikumból Kryegjata, Konispol, Gajtan stb. egyre differenciáltabb tevékenységről tanúskodó kő-, kova- és csonteszközei. A neolitikumot megelőző őstörténeti emlékek sorában kiemelkedő jelentőségű az i. e. 7000 körüli goranxiai kovakőbánya és kőszerszám-készítő telep. 2013-ban lezárult ásatások eredményeként lett ismert a mezolitikum utolsó szakaszában, i. e. 6600 körül a Maliqi-tó vidékén létrejött Vashtëmia települése, amely Európa-szerte az egyik legkorábbi mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó közösségként ismert. Az égei–anatóliai régióból érkező bevándorlók magukkal hozták termelőgazdálkodási módszereiket. A hagyományos (wd) mellett, a neolitikus forradalmat megelőzve főként juh- és kecsketartással, de növénytermesztéssel is foglalkoztak. Az újkőkorban megsokasodtak az emberi letelepedés nyomai a mai Albánia területén, s éppen a maliqi síkvidéknek a korai neolitikumtól a bronzkorig lakott települései (Vashtëmia, Dunavec–Maliq, Podgorie stb.) lettek a neolitikum emberének műveltségi központjai (Maliq-kultúra). Munkaeszközeik differenciálódása, agyagművességük technológiai és tipológiai fejlődése, temetkezési szokásaik és ősanyatiszteletük az egyre intenzívebb regionális kapcsolatok révén más folyóvölgyi települések kultúrájára is hatott. Ugyanakkor a Magas-Albániában vagy attól nyugatra élt népesség műveltségében kimutatható az Adria- és a Duna-medence kultúráinak számottevő befolyása is. A középső újkőkorban, az i. e. 5–4. millenniumban megindult egy etnokulturális szempontból egységes népesség kialakulása, amelyet a maliq–dunaveci, cakrani, kolshi, xarrai stb. lelőhelyek kerámiatöredékeinek formai és díszítésbeli hasonlósága (simított felületű fekete és szürke edények, szürke vonalfestés stb.), a négylábú rituális agyagtárgyak és az ősanyatiszteletről valló agyagszobrocskák elterjedtsége, valamint a halottak magzati pózban való eltemetése jellemez. Ezek az egységesülés irányába ható társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok – továbbra is a Maliq-kultúra kisugárzó hatásával – a késő neolitikum évszázadaiban megerősödtek. A jelentős fejlődésen átment mezőgazdaság és a nyomában járó népességgyarapodás maga után vonta az állandó települések és lakóházak általánossá válását (verem- és (wd)), új szerszámtípusok megjelenését (kapa, őrlőkő, fonókerék stb.). A korábbi monokróm, vonalfestéses edényekkel szemben teret hódítottak a vörös-fekete kerámiák, tovább fejlődött az ornamentika. Az őskor és az ókor közötti kőrézkorban, az i. e. 3. évezred második felében egyfelől egyre intenzívebbé vált a növénytermesztés, az első rézeszközök megjelenése pedig további technológiai és gazdasági fejlődést eredményezett. Az agyagművesség területén megőrizték az újkőkori technikákat, de a tágabb balkáni térség régészeti műveltségeinek hatására új formákkal is gazdagodott fazekasságuk. Másfelől mindezek a folyamatok nem függetleníthetőek a kelet-európai sztyeppék nomád pásztornépeinek az i. e. 3. évezredben lezajló bevándorlásától. Ezek a paleo-indoeurópai népelemek a régészeti adatok tükrében a kőrézkor végére számottevően hatottak a mai Albánia területén lakó mediterrán népek műveltségére, de a vidék neolitikus-eneolitikus népessége végül asszimilálta a bevándorlókat. Az albán régészettudomány szerint ezen folyamatok eredményeképpen alakult ki az ókorban illírként ismert ethnosz magja, a protoillír vagy preillír népesség. (hu)
- Albánia az őskorban más európai területek, és különösen a közeli égei-tengeri partvidék őstörténetének tükrében viszonylag későn települt be, amennyire az a régészeti eredmények alapján megítélhető. Az ember legkorábbi ismert hódítása a Kryegjata-völgy, ahonnan az őskőkor felső szakaszában, mintegy 40 000 évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető közösség tárgyi emlékei ismertek. Az i. e. 6000-ig ívelő ős- és középső kőkori évezredekből csupán tucatnyi régészeti lelőhelyről tudunk. Közülük a legjelentősebbek Konispol őskori barlangja (i. e. 24 700), az i. e. 10 000-et megelőző időkből a xarrai pattintott kőeszköz-leletek, és a Dajti-hegy emberi hajlékai, majd a mezolitikumból Kryegjata, Konispol, Gajtan stb. egyre differenciáltabb tevékenységről tanúskodó kő-, kova- és csonteszközei. A neolitikumot megelőző őstörténeti emlékek sorában kiemelkedő jelentőségű az i. e. 7000 körüli goranxiai kovakőbánya és kőszerszám-készítő telep. 2013-ban lezárult ásatások eredményeként lett ismert a mezolitikum utolsó szakaszában, i. e. 6600 körül a Maliqi-tó vidékén létrejött Vashtëmia települése, amely Európa-szerte az egyik legkorábbi mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó közösségként ismert. Az égei–anatóliai régióból érkező bevándorlók magukkal hozták termelőgazdálkodási módszereiket. A hagyományos (wd) mellett, a neolitikus forradalmat megelőzve főként juh- és kecsketartással, de növénytermesztéssel is foglalkoztak. Az újkőkorban megsokasodtak az emberi letelepedés nyomai a mai Albánia területén, s éppen a maliqi síkvidéknek a korai neolitikumtól a bronzkorig lakott települései (Vashtëmia, Dunavec–Maliq, Podgorie stb.) lettek a neolitikum emberének műveltségi központjai (Maliq-kultúra). Munkaeszközeik differenciálódása, agyagművességük technológiai és tipológiai fejlődése, temetkezési szokásaik és ősanyatiszteletük az egyre intenzívebb regionális kapcsolatok révén más folyóvölgyi települések kultúrájára is hatott. Ugyanakkor a Magas-Albániában vagy attól nyugatra élt népesség műveltségében kimutatható az Adria- és a Duna-medence kultúráinak számottevő befolyása is. A középső újkőkorban, az i. e. 5–4. millenniumban megindult egy etnokulturális szempontból egységes népesség kialakulása, amelyet a maliq–dunaveci, cakrani, kolshi, xarrai stb. lelőhelyek kerámiatöredékeinek formai és díszítésbeli hasonlósága (simított felületű fekete és szürke edények, szürke vonalfestés stb.), a négylábú rituális agyagtárgyak és az ősanyatiszteletről valló agyagszobrocskák elterjedtsége, valamint a halottak magzati pózban való eltemetése jellemez. Ezek az egységesülés irányába ható társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok – továbbra is a Maliq-kultúra kisugárzó hatásával – a késő neolitikum évszázadaiban megerősödtek. A jelentős fejlődésen átment mezőgazdaság és a nyomában járó népességgyarapodás maga után vonta az állandó települések és lakóházak általánossá válását (verem- és (wd)), új szerszámtípusok megjelenését (kapa, őrlőkő, fonókerék stb.). A korábbi monokróm, vonalfestéses edényekkel szemben teret hódítottak a vörös-fekete kerámiák, tovább fejlődött az ornamentika. Az őskor és az ókor közötti kőrézkorban, az i. e. 3. évezred második felében egyfelől egyre intenzívebbé vált a növénytermesztés, az első rézeszközök megjelenése pedig további technológiai és gazdasági fejlődést eredményezett. Az agyagművesség területén megőrizték az újkőkori technikákat, de a tágabb balkáni térség régészeti műveltségeinek hatására új formákkal is gazdagodott fazekasságuk. Másfelől mindezek a folyamatok nem függetleníthetőek a kelet-európai sztyeppék nomád pásztornépeinek az i. e. 3. évezredben lezajló bevándorlásától. Ezek a paleo-indoeurópai népelemek a régészeti adatok tükrében a kőrézkor végére számottevően hatottak a mai Albánia területén lakó mediterrán népek műveltségére, de a vidék neolitikus-eneolitikus népessége végül asszimilálta a bevándorlókat. Az albán régészettudomány szerint ezen folyamatok eredményeképpen alakult ki az ókorban illírként ismert ethnosz magja, a protoillír vagy preillír népesség. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 49070 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:ann
|
- 1971 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2011 (xsd:integer)
- 2014 (xsd:integer)
- 2016 (xsd:integer)
|
| prop-hu:ass
|
- Ed. by Luan Përzhita et al (hu)
- Ed. by Michela Spataro and Paolo Biagi (hu)
- főszerk. Fodor István (hu)
- Ed. by Luan Përzhita et al (hu)
- Ed. by Michela Spataro and Paolo Biagi (hu)
- főszerk. Fodor István (hu)
|
| prop-hu:aut
|
- Matthieu Ghilardi (hu)
- Michael Templer (hu)
- Muzafer Korkuti (hu)
- Éric Fouache (hu)
- Matthieu Ghilardi (hu)
- Michael Templer (hu)
- Muzafer Korkuti (hu)
- Éric Fouache (hu)
|
| prop-hu:cap
|
- Illír (hu)
- The Early Neolithic of Albania in a Balkan perspective (hu)
- New light on the early Neolithic period in Albania: The Southern Albania Neolithic Archaeological Project , 2006-2013 (hu)
- Illír (hu)
- The Early Neolithic of Albania in a Balkan perspective (hu)
- New light on the early Neolithic period in Albania: The Southern Albania Neolithic Archaeological Project , 2006-2013 (hu)
|
| prop-hu:capaut
|
- Schütz István (hu)
- Ilir Gjipali (hu)
- Muzafer Korkuti (hu)
- Susan E. Allen (hu)
- Schütz István (hu)
- Ilir Gjipali (hu)
- Muzafer Korkuti (hu)
- Susan E. Allen (hu)
|
| prop-hu:fasc
| |
| prop-hu:felirat
| |
| prop-hu:feliratMérete
| |
| prop-hu:feliratPozíciója
|
- balra (hu)
- jobbra (hu)
- balra (hu)
- jobbra (hu)
|
| prop-hu:hosszúságiFok
|
- 19 (xsd:integer)
- 20 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hosszúságiÍvmásodperc
|
- 0 (xsd:integer)
- 1 (xsd:integer)
- 11 (xsd:integer)
- 12 (xsd:integer)
- 22 (xsd:integer)
- 23 (xsd:integer)
- 26 (xsd:integer)
- 30 (xsd:integer)
- 35 (xsd:integer)
- 39 (xsd:integer)
- 42 (xsd:integer)
- 47 (xsd:integer)
- 57 (xsd:integer)
- 58 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hosszúságiÍvperc
|
- 1 (xsd:integer)
- 3 (xsd:integer)
- 12 (xsd:integer)
- 18 (xsd:integer)
- 20 (xsd:integer)
- 27 (xsd:integer)
- 30 (xsd:integer)
- 35 (xsd:integer)
- 37 (xsd:integer)
- 40 (xsd:integer)
- 42 (xsd:integer)
- 44 (xsd:integer)
- 47 (xsd:integer)
- 48 (xsd:integer)
- 53 (xsd:integer)
- 58 (xsd:integer)
|
| prop-hu:igazítás
| |
| prop-hu:isbn
|
- 9630575973 (xsd:decimal)
- 9789928141286 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:jel
|
- ButtonBlack.svg (hu)
- Legenda kopiec.svg (hu)
- ButtonBlack.svg (hu)
- Legenda kopiec.svg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- Jelentősebb neolitikus települések és lakott barlangok Albánia területén (hu)
- Jelentősebb neolitikus települések és lakott barlangok Albánia területén (hu)
|
| prop-hu:loc
|
- Budapest (hu)
- Tiranë (hu)
- Trieste (hu)
- Budapest (hu)
- Tiranë (hu)
- Trieste (hu)
|
| prop-hu:méret
| |
| prop-hu:pag
|
- 35 (xsd:integer)
- 107 (xsd:integer)
- 113 (xsd:integer)
- 570 (xsd:integer)
|
| prop-hu:per
|
- Méditerranée (hu)
- Méditerranée (hu)
|
| prop-hu:red
|
- Società per la Preistoria e Protostoria della Regione Friuli-Venezia Giulia (hu)
- Akadémia (hu)
- Universiteti Shtetëror i Tiranës; Instituti i Historisë dhe i Gjuhësisë (hu)
- Centre for Albanian Studies; Institute of Archaeology (hu)
- Società per la Preistoria e Protostoria della Regione Friuli-Venezia Giulia (hu)
- Akadémia (hu)
- Universiteti Shtetëror i Tiranës; Instituti i Historisë dhe i Gjuhësisë (hu)
- Centre for Albanian Studies; Institute of Archaeology (hu)
|
| prop-hu:subtit
|
- 65 (xsd:integer)
- A narrative description based on the archaeological record (hu)
- The first farmers of the Carpathian Basin and adjacent regions (hu)
|
| prop-hu:szélességiFok
|
- 39 (xsd:integer)
- 40 (xsd:integer)
- 41 (xsd:integer)
- 42 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szélességiÍvmásodperc
|
- 0 (xsd:integer)
- 3 (xsd:integer)
- 12 (xsd:integer)
- 17 (xsd:integer)
- 20 (xsd:integer)
- 22 (xsd:integer)
- 24 (xsd:integer)
- 34 (xsd:integer)
- 36 (xsd:integer)
- 38 (xsd:integer)
- 41 (xsd:integer)
- 44 (xsd:integer)
- 48 (xsd:integer)
- 50 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szélességiÍvperc
|
- 2 (xsd:integer)
- 4 (xsd:integer)
- 16 (xsd:integer)
- 19 (xsd:integer)
- 30 (xsd:integer)
- 34 (xsd:integer)
- 36 (xsd:integer)
- 37 (xsd:integer)
- 40 (xsd:integer)
- 41 (xsd:integer)
- 42 (xsd:integer)
- 43 (xsd:integer)
- 49 (xsd:integer)
- 51 (xsd:integer)
|
| prop-hu:tit
|
- A short walk through the Balkans (hu)
- A világ nyelvei (hu)
- Shqipëria arkeologjike (hu)
- Proceedings of the International Congress of Albanian Archaeological Studies (hu)
- Human societies and environmental changes since the Neolithic in Greece and Albania (hu)
- What happened to the Southern European hunter-gatherers at the advent of farming, between Western Anatolia and the head of the Adriatic Sea ? (hu)
- A short walk through the Balkans (hu)
- A világ nyelvei (hu)
- Shqipëria arkeologjike (hu)
- Proceedings of the International Congress of Albanian Archaeological Studies (hu)
- Human societies and environmental changes since the Neolithic in Greece and Albania (hu)
- What happened to the Southern European hunter-gatherers at the advent of farming, between Western Anatolia and the head of the Adriatic Sea ? (hu)
|
| prop-hu:térképtípus
| |
| prop-hu:url
|
- https://www.academia.edu/31598795/TEMPLER_M._2016.-_Transition_Meso-Neo_Neuch%C3%A2tel_PhD_thesis_vol_1_text|loc=Neuchâtel|red=Université de Neuchâtel (hu)
- https://www.academia.edu/31598795/TEMPLER_M._2016.-_Transition_Meso-Neo_Neuch%C3%A2tel_PhD_thesis_vol_1_text|loc=Neuchâtel|red=Université de Neuchâtel (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Albánia az őskorban (hu)
- Albánia az őskorban (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
