| dbo:abstract
|
- Albánia hegyvidéke Európában az utolsók egyike volt, amit megismert a földrajztudomány. Még az 1926-ban megjelent Tolnai új világlexikona is úgy fogalmaz: Albánia hegyvidéke Európa leghiányosabban ismert része. Albánia két természeti nagytája a tengerparti síkság és a hegység. A több mint 300 km hosszú, és 30 km széles parti síkságot rögtön hegyek követik, melyek lényegében természetes határként választják el az országot szomszédaitól: minden határ hegyeken húzódik, és szinte minden hegy átnyúlik a határokon. Az országot északon Montenegró (172 km), északkeleten de facto Koszovó (annak teljes elismertsége hiányában Szerbia) (112 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km) határolja. Két hegylánca, a Dinári-hegység északról, a keletről és délről övezi az országot. A két hegységet lényegében a Drin-folyó választja el egymástól. (hu)
- Albánia hegyvidéke Európában az utolsók egyike volt, amit megismert a földrajztudomány. Még az 1926-ban megjelent Tolnai új világlexikona is úgy fogalmaz: Albánia hegyvidéke Európa leghiányosabban ismert része. Albánia két természeti nagytája a tengerparti síkság és a hegység. A több mint 300 km hosszú, és 30 km széles parti síkságot rögtön hegyek követik, melyek lényegében természetes határként választják el az országot szomszédaitól: minden határ hegyeken húzódik, és szinte minden hegy átnyúlik a határokon. Az országot északon Montenegró (172 km), északkeleten de facto Koszovó (annak teljes elismertsége hiányában Szerbia) (112 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km) határolja. Két hegylánca, a Dinári-hegység északról, a keletről és délről övezi az országot. A két hegységet lényegében a Drin-folyó választja el egymástól. (hu)
|
