dbo:abstract
|
- Alfred von Reumont (Aachen, 1808. augusztus 15. – Aachen, 1887. április 27.) német diplomata, történetíró. Bonnban és Heidelbergben tanult. Martens báró porosz követ titkáraként 1829-ben Firenzében, 1832-ben Konstantinápolyban járt. 1836-ban újból Olaszországba ment, ahol Firenzében és Rómában élt. 1843-ban hazahívták Berlinbe, mint a külügyminisztériumba követségi tanácsosát és titkárát. 1848-ban IX. Pius pápánál, 1849-től pedig a toscanai udvarnál ügyvivő volt. 1856-tól firenzei követként képviselte hazáját. 1860-ban megvált állásától, majd Aachenben telepedett le. Irodalmi műveiben a Rheinlands Sagen, Geschichten und Legenden (Köln 1837, 2. kiadás 1847) c. munkát kivéve főként Itália történetével ill. művészettörténetével és földrajzával foglalkozik, amelyeket alaposan ismert. Művészettörténeti műveiben irt Michelangelo Buonarrotiról (Berlin 1834), Andrea del Sartoról (u. o. 1835) és Benvenuto Celliniről (u. o. 1846); ezen kívül számos írása jelent meg a Kunstblattban is. 1879-ben Aachenben történeti társulatot alapított amelynek 1885-ig ő volt az elnöke. (hu)
- Alfred von Reumont (Aachen, 1808. augusztus 15. – Aachen, 1887. április 27.) német diplomata, történetíró. Bonnban és Heidelbergben tanult. Martens báró porosz követ titkáraként 1829-ben Firenzében, 1832-ben Konstantinápolyban járt. 1836-ban újból Olaszországba ment, ahol Firenzében és Rómában élt. 1843-ban hazahívták Berlinbe, mint a külügyminisztériumba követségi tanácsosát és titkárát. 1848-ban IX. Pius pápánál, 1849-től pedig a toscanai udvarnál ügyvivő volt. 1856-tól firenzei követként képviselte hazáját. 1860-ban megvált állásától, majd Aachenben telepedett le. Irodalmi műveiben a Rheinlands Sagen, Geschichten und Legenden (Köln 1837, 2. kiadás 1847) c. munkát kivéve főként Itália történetével ill. művészettörténetével és földrajzával foglalkozik, amelyeket alaposan ismert. Művészettörténeti műveiben irt Michelangelo Buonarrotiról (Berlin 1834), Andrea del Sartoról (u. o. 1835) és Benvenuto Celliniről (u. o. 1846); ezen kívül számos írása jelent meg a Kunstblattban is. 1879-ben Aachenben történeti társulatot alapított amelynek 1885-ig ő volt az elnöke. (hu)
|