| dbo:abstract
|
- Az algebra ( ritkábban:betűszámtan ) a matematika egyik ága, melyet a matematikai műveletek általános tudományaként határozhatunk meg. A „művelet” fogalma a matematika minden ágában alapvető szerepet játszik, de magát a művelet általános fogalmát, és ezek fajtáit (tekintet nélkül konkrét alkalmazásukra) az algebra vizsgálja. Az algebra jellemzően struktúrákkal foglalkozik, melyek olyan halmazok, melyek elemei között hasonló műveleti tulajdonságokkal rendelkező műveleteket definiálunk. A geometriához, analízishez, kombinatorikához és számelmélethez hasonlóan az algebra egyike a matematika főbb területeinek. Az elemi algebra gyakran része a középiskolai oktatásnak, olyan alapfogalmakat vezetve be, mint az összeadás és szorzás tulajdonságai, a változó fogalma, polinom definíciója, faktorizálása és gyökeinek meghatározása. Ugyanakkor az algebra sokkal nagyobb, általánosabb terület, mint az elemi algebra. Nemcsak közvetlenül számokkal dolgozik, hanem szimbólumokkal, változókkal és halmazok elemeivel. Az algebrában az összeadás és szorzás általános műveletként kezelhető és így olyan érdekes struktúrákra terjeszthetők ki, mint a csoport, gyűrű és test. A tudományterület neve Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi perzsa matematikus, asztronómus, asztrológus és geográfus Kitáb al-Dzsabr va l-Mukábala (dzsabr: összeilleszkedés, újraegyesítés) című értekezésének címéből származik, amely lineáris és kvadratikus egyenletek matematikai megoldását is leírta szimbolikus műveletek segítségével. (hu)
- Az algebra ( ritkábban:betűszámtan ) a matematika egyik ága, melyet a matematikai műveletek általános tudományaként határozhatunk meg. A „művelet” fogalma a matematika minden ágában alapvető szerepet játszik, de magát a művelet általános fogalmát, és ezek fajtáit (tekintet nélkül konkrét alkalmazásukra) az algebra vizsgálja. Az algebra jellemzően struktúrákkal foglalkozik, melyek olyan halmazok, melyek elemei között hasonló műveleti tulajdonságokkal rendelkező műveleteket definiálunk. A geometriához, analízishez, kombinatorikához és számelmélethez hasonlóan az algebra egyike a matematika főbb területeinek. Az elemi algebra gyakran része a középiskolai oktatásnak, olyan alapfogalmakat vezetve be, mint az összeadás és szorzás tulajdonságai, a változó fogalma, polinom definíciója, faktorizálása és gyökeinek meghatározása. Ugyanakkor az algebra sokkal nagyobb, általánosabb terület, mint az elemi algebra. Nemcsak közvetlenül számokkal dolgozik, hanem szimbólumokkal, változókkal és halmazok elemeivel. Az algebrában az összeadás és szorzás általános műveletként kezelhető és így olyan érdekes struktúrákra terjeszthetők ki, mint a csoport, gyűrű és test. A tudományterület neve Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi perzsa matematikus, asztronómus, asztrológus és geográfus Kitáb al-Dzsabr va l-Mukábala (dzsabr: összeilleszkedés, újraegyesítés) című értekezésének címéből származik, amely lineáris és kvadratikus egyenletek matematikai megoldását is leírta szimbolikus műveletek segítségével. (hu)
|
