| dbo:abstract
|
- Az Alkmaiónidák (ógörögül: Ἀλκμαιωνίδαι) egy nagyhatalmú nemesi család volt az ókori Athénban a Neleidák nemzetségéből, akik a mitológiai , Nesztór ükunokájától eredeztetik származásukat. Az első jelentős Alkmaiónida volt, aki Athén arkhón epónümosza volt az i. e. 7. században. Ő volt a felelős Külón híveinek lemészárlásáért az i. e. 632-ben megkísérelt puccs idején, amikor Külón Pallasz Athéné templomában keresett menedéket. Megaklészt és az őt támogató Alkmaiónidákat miazma átokkal sújtották és száműzték őket a városból. Még a korábban eltemetett Alkmaiónidák maradványait is kiásták és a város határain kívül szórták szét. Az Alkmaiónidákat i. e. 594-ben engedték vissza a városba, Szolón arkhónsága idején. Peiszisztratosz türannosza alatt Megaklész a lányát az uralkodóhoz adta, de amikor Peiszisztratosz nem volt hajlandó gyermekeket nemzeni neki, Megaklész száműzte őt. Amikor Peiszisztratosz visszatért és megkezdte harmadik türanosszát i. e. 546-ban, az Alkmaiónidáknak ismét el kellett hagyniuk a poliszt. Hírnevük azonban nem csorbult, Megaklésznek sikerült megházasodnia (második vagy harmadik alkalommal), lányát, vette el. Két gyermekük született, Hippokrátész és Kleiszthenész, az athéni demokrácia megreformálója. Hippokrátész lánya szintén Agariszté, Periklész anyja volt. Ez a Kleiszthenész i. e. 508-ban letaszította az athéni trónról Hippiaszt, Peiszisztratosz fiát. Megvesztegette a delphoi jósdát (amelynek újjáépítésében az Alkmaiónidák segédkeztek száműzetésük idején), hogy segítsen megszerezni a spártaiak támogatását, amely végül sikerült is. Kleiszthenészt eleinte többen ellenezték, akik szerint az átok miatt alkalmatlan volt a város vezetésére, I. Kleomenész spártai királynak pedig rövid időre sikerült újra száműznie. Azonban az athéni polgárok követelték Kleiszthenész visszatérését, ami meg is történt. Ezt követően a hatalomba visszakerült Alkmaiónidák letették az athéni demokrácia alapjait. A görög–perzsa háborúk idején az Alkmaiónidák állítólag a perzsákkal való szövetségről tárgyaltak annak ellenére, hogy Athén vezette a perzsa invázióval szembeni ellenállást. Periklész és Alkibiádész is az Alkmaiónidákhoz tartozott, amit a korábbi átok felemlegetésével a spártaiak megpróbáltak kihasználni a peloponnészoszi háború idején Periklész hiteltelenítésére. Alkibiádész, miután szentségtöréssel vádolták meg, elődeihez hasonlóan a perzsák szövetségét kereste. Az athéniak peloponnészoszi háborúban elszenvedett veresége után a család a feledés homályába merült. (hu)
- Az Alkmaiónidák (ógörögül: Ἀλκμαιωνίδαι) egy nagyhatalmú nemesi család volt az ókori Athénban a Neleidák nemzetségéből, akik a mitológiai , Nesztór ükunokájától eredeztetik származásukat. Az első jelentős Alkmaiónida volt, aki Athén arkhón epónümosza volt az i. e. 7. században. Ő volt a felelős Külón híveinek lemészárlásáért az i. e. 632-ben megkísérelt puccs idején, amikor Külón Pallasz Athéné templomában keresett menedéket. Megaklészt és az őt támogató Alkmaiónidákat miazma átokkal sújtották és száműzték őket a városból. Még a korábban eltemetett Alkmaiónidák maradványait is kiásták és a város határain kívül szórták szét. Az Alkmaiónidákat i. e. 594-ben engedték vissza a városba, Szolón arkhónsága idején. Peiszisztratosz türannosza alatt Megaklész a lányát az uralkodóhoz adta, de amikor Peiszisztratosz nem volt hajlandó gyermekeket nemzeni neki, Megaklész száműzte őt. Amikor Peiszisztratosz visszatért és megkezdte harmadik türanosszát i. e. 546-ban, az Alkmaiónidáknak ismét el kellett hagyniuk a poliszt. Hírnevük azonban nem csorbult, Megaklésznek sikerült megházasodnia (második vagy harmadik alkalommal), lányát, vette el. Két gyermekük született, Hippokrátész és Kleiszthenész, az athéni demokrácia megreformálója. Hippokrátész lánya szintén Agariszté, Periklész anyja volt. Ez a Kleiszthenész i. e. 508-ban letaszította az athéni trónról Hippiaszt, Peiszisztratosz fiát. Megvesztegette a delphoi jósdát (amelynek újjáépítésében az Alkmaiónidák segédkeztek száműzetésük idején), hogy segítsen megszerezni a spártaiak támogatását, amely végül sikerült is. Kleiszthenészt eleinte többen ellenezték, akik szerint az átok miatt alkalmatlan volt a város vezetésére, I. Kleomenész spártai királynak pedig rövid időre sikerült újra száműznie. Azonban az athéni polgárok követelték Kleiszthenész visszatérését, ami meg is történt. Ezt követően a hatalomba visszakerült Alkmaiónidák letették az athéni demokrácia alapjait. A görög–perzsa háborúk idején az Alkmaiónidák állítólag a perzsákkal való szövetségről tárgyaltak annak ellenére, hogy Athén vezette a perzsa invázióval szembeni ellenállást. Periklész és Alkibiádész is az Alkmaiónidákhoz tartozott, amit a korábbi átok felemlegetésével a spártaiak megpróbáltak kihasználni a peloponnészoszi háború idején Periklész hiteltelenítésére. Alkibiádész, miután szentségtöréssel vádolták meg, elődeihez hasonlóan a perzsák szövetségét kereste. Az athéniak peloponnészoszi háborúban elszenvedett veresége után a család a feledés homályába merült. (hu)
|
