dbo:abstract
|
- Az alveoláris (latin: alveolum ’fogmeder’) vagy fogmederhang olyan mássalhangzó, amely a nyelvnek a felső metszőfogak mögötti fogmederhez történő érintésével képződik. Alveoláris mássalhangzó például az sz (zöngétlen alveoláris réshang) és a z (zöngés alveoláris réshang). Attól függően, hogy a nyelv melyik része érintkezik a fogmederrel , megkülönbözthetünk többek között apikoalveoláris, illetve dorzoalveoláris mássalhangókat. Az előbbiek esetében a nyelv hegyét, az utóbbi képzésénél pedig a nyelv hátát érintjük a fogmederhez. Például a magyar sz, z hangok dorzoalveolárisak, viszont a finn, görög, spanyol stb. nyelvekben az [s] képzése apikoalveoláris. Bizonyos nyelvekben (pl. lengyel, baszk) a kettő között fonológiai különbség is van. A posztalveoláris hangot kissé hátrább képezzük. (hu)
- Az alveoláris (latin: alveolum ’fogmeder’) vagy fogmederhang olyan mássalhangzó, amely a nyelvnek a felső metszőfogak mögötti fogmederhez történő érintésével képződik. Alveoláris mássalhangzó például az sz (zöngétlen alveoláris réshang) és a z (zöngés alveoláris réshang). Attól függően, hogy a nyelv melyik része érintkezik a fogmederrel , megkülönbözthetünk többek között apikoalveoláris, illetve dorzoalveoláris mássalhangókat. Az előbbiek esetében a nyelv hegyét, az utóbbi képzésénél pedig a nyelv hátát érintjük a fogmederhez. Például a magyar sz, z hangok dorzoalveolárisak, viszont a finn, görög, spanyol stb. nyelvekben az [s] képzése apikoalveoláris. Bizonyos nyelvekben (pl. lengyel, baszk) a kettő között fonológiai különbség is van. A posztalveoláris hangot kissé hátrább képezzük. (hu)
|