| dbo:abstract
|
- Amerika első gyarmatosítóinak a vikingeket tartják, akik a 11. század folyamán számos települést alapítottak Grönlandon és egy rövid életűt L’Anse aux Meadows-nál, amely területet a vikingek neveztek (ma Új-Fundland). A grönlandi kolóniák több évszázadot is túléltek, mely idő alatt a grönlandi vikingek az eszkimókkal jórészt ellenséges viszonyban álltak. A 15. századra a grönlandi viking települések megszűntek. 1492-ben, a Kolumbusz Kristóf vezette spanyol felfedezés érte el újra Amerikát. Ezután a kontinens európai felfedezése és gyarmatosítása hamar kiterjedt, először a Karib-tenger övezetében (beleértve Hispaniola, Puerto Rico és Kuba szigeteket), majd a 16. században Észak- és Dél-Amerika egyes területein. Végül már az egész európaiak uralma alá kerülhetett, mely alapos változásokat idézett elő a tájképben, a népességben, a növény- és állatvilágban. Amerika őslakóinak száma a Kolumbusz előtti időkben elérte a 25 milliót. Számuk a behurcolt betegségek, módszeres pusztítások és kényszer-áttelepítések révén a gyarmatosítók miatt drasztikusan lecsökkent. Ma Amerika északi részén már csak 950 ezer indián él, Közép-Amerikában sem haladja meg lélekszámuk az egymilliót. (hu)
- Amerika első gyarmatosítóinak a vikingeket tartják, akik a 11. század folyamán számos települést alapítottak Grönlandon és egy rövid életűt L’Anse aux Meadows-nál, amely területet a vikingek neveztek (ma Új-Fundland). A grönlandi kolóniák több évszázadot is túléltek, mely idő alatt a grönlandi vikingek az eszkimókkal jórészt ellenséges viszonyban álltak. A 15. századra a grönlandi viking települések megszűntek. 1492-ben, a Kolumbusz Kristóf vezette spanyol felfedezés érte el újra Amerikát. Ezután a kontinens európai felfedezése és gyarmatosítása hamar kiterjedt, először a Karib-tenger övezetében (beleértve Hispaniola, Puerto Rico és Kuba szigeteket), majd a 16. században Észak- és Dél-Amerika egyes területein. Végül már az egész európaiak uralma alá kerülhetett, mely alapos változásokat idézett elő a tájképben, a népességben, a növény- és állatvilágban. Amerika őslakóinak száma a Kolumbusz előtti időkben elérte a 25 milliót. Számuk a behurcolt betegségek, módszeres pusztítások és kényszer-áttelepítések révén a gyarmatosítók miatt drasztikusan lecsökkent. Ma Amerika északi részén már csak 950 ezer indián él, Közép-Amerikában sem haladja meg lélekszámuk az egymilliót. (hu)
|
