| dbo:abstract
|
- Amritszár (pandzsábi nyelven: ਅੰਮ੍ਰਿਤਸਰ) város India északi részén, Pandzsáb szövetségi államban, Delhitől kb. 450 km-re északnyugatra. Lakossága 1,13 millió fő volt 2011-ben. Iparváros és a szikhek vallási, szellemi és kulturális központja. 1557-ben alapította a szikhizmus akkori vallási vezetője, Rám Dász. Itt található az Aranytemplom, a szikhek legszentebb gurdvarája (temploma). Amritszár a nevét a város hasonnevű taváról kapta, amelynek szigetén fekszik a szikhek legszentebb temploma, gurdvarája, az Aranytemplom (Harmandír Száhib), amelyet eredetileg Rám Dász (1534–1581), a negyedik szikh guru bővített ki, ő nevezte el Amrita-tónak, azaz Nektár-tónak (az amrita ősi legendás ital, a halhatatlanság nektárja). A város India északnyugati részén fekszik, és az amritszári kerület adminisztratív központja Pandzsáb államban. 32 km-re keletre fekszik Lahortól, közel India nyugati, pakisztáni határához. Amritszár volt a helyszíne az 1919-es, britek által elkövetett Dzsailanvala Bágh-i mészárlásnak is. A város híres kézműiparáról, finom gyapjúruházati termékeiről, szőnyegeiről. Jelentős szerepet kap a turizmus a város életében. Amritszárban található a központi Khalsza Árvaház, amely egykor otthont adott , az indiai függetlenségi mozgalom kiemelkedő alakjának. India felosztása a mai Indiára és Pakisztánra igen mély demográfiai, gazdasági és kulturális hatást gyakorolt Amritszárra, egyúttal jelentősen befolyásolta a társadalom struktúráját a városban. Mivel Pandzsáb két ország között került felosztásra, gyakran elsőként szerepelt az indiai-pakisztáni háborúkról szóló híradásokban. A Muszlim Liga a Lahorban többségben levő muszlimok miatt a várost szerette volna Pakisztánhoz csatolni (jelenleg is kb. 50% a muszlim lakosság), de Amritszár India része lett. A város átlagos tengerszint feletti magassága 234 méter. Jellemző az Észak-Indiai meleg kontinentális éghajlat, tapasztalható a négy évszak: a téli szezonban (november-március ) hőmérséklet 4 °C -19 °C közötti, a nyári szezonban (április-június) a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot. A monszun szezonja július-szeptember. Az éves csapadékmennyiség 790 milliméter. (hu)
- Amritszár (pandzsábi nyelven: ਅੰਮ੍ਰਿਤਸਰ) város India északi részén, Pandzsáb szövetségi államban, Delhitől kb. 450 km-re északnyugatra. Lakossága 1,13 millió fő volt 2011-ben. Iparváros és a szikhek vallási, szellemi és kulturális központja. 1557-ben alapította a szikhizmus akkori vallási vezetője, Rám Dász. Itt található az Aranytemplom, a szikhek legszentebb gurdvarája (temploma). Amritszár a nevét a város hasonnevű taváról kapta, amelynek szigetén fekszik a szikhek legszentebb temploma, gurdvarája, az Aranytemplom (Harmandír Száhib), amelyet eredetileg Rám Dász (1534–1581), a negyedik szikh guru bővített ki, ő nevezte el Amrita-tónak, azaz Nektár-tónak (az amrita ősi legendás ital, a halhatatlanság nektárja). A város India északnyugati részén fekszik, és az amritszári kerület adminisztratív központja Pandzsáb államban. 32 km-re keletre fekszik Lahortól, közel India nyugati, pakisztáni határához. Amritszár volt a helyszíne az 1919-es, britek által elkövetett Dzsailanvala Bágh-i mészárlásnak is. A város híres kézműiparáról, finom gyapjúruházati termékeiről, szőnyegeiről. Jelentős szerepet kap a turizmus a város életében. Amritszárban található a központi Khalsza Árvaház, amely egykor otthont adott , az indiai függetlenségi mozgalom kiemelkedő alakjának. India felosztása a mai Indiára és Pakisztánra igen mély demográfiai, gazdasági és kulturális hatást gyakorolt Amritszárra, egyúttal jelentősen befolyásolta a társadalom struktúráját a városban. Mivel Pandzsáb két ország között került felosztásra, gyakran elsőként szerepelt az indiai-pakisztáni háborúkról szóló híradásokban. A Muszlim Liga a Lahorban többségben levő muszlimok miatt a várost szerette volna Pakisztánhoz csatolni (jelenleg is kb. 50% a muszlim lakosság), de Amritszár India része lett. A város átlagos tengerszint feletti magassága 234 méter. Jellemző az Észak-Indiai meleg kontinentális éghajlat, tapasztalható a négy évszak: a téli szezonban (november-március ) hőmérséklet 4 °C -19 °C közötti, a nyári szezonban (április-június) a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot. A monszun szezonja július-szeptember. Az éves csapadékmennyiség 790 milliméter. (hu)
|
