| dbo:abstract
|
- Az analógia vagy analógiás képzésmód egy nyelvben olyan alaktani változás, amely más – elterjedtebb vagy gyakrabban használt – alakok hatására jött létre (azaz hasonló alakra hozás). A nyelvi analógia a hangtörvények után a második legfontosabb tényező, amely szerepet játszik a nyelv alaktani fejlődésében: amikor egy morféma a hangtani fejlődési törvényszerűségekből nem vezethető le, akkor a legtöbb esetben az analógiás képzésmód ennek az oka. Gyakran előfordul, hogy eredetileg rendhagyó ragozott alakok analógiás képzéssel – szabályos ragozásúak hatására – szabályossá válnak. Az ilyen irányú változás (egyszerűsödés) azonban nem törvényszerű, végbemehet ellenkezőleg is: a szabályos ragozású alak valamely rendhagyó mintájára szabálytalanná válik, vagy éppenséggel az eredetileg rendhagyó képzésű alak másféle rendhagyó képzési módot vesz fel. (hu)
- Az analógia vagy analógiás képzésmód egy nyelvben olyan alaktani változás, amely más – elterjedtebb vagy gyakrabban használt – alakok hatására jött létre (azaz hasonló alakra hozás). A nyelvi analógia a hangtörvények után a második legfontosabb tényező, amely szerepet játszik a nyelv alaktani fejlődésében: amikor egy morféma a hangtani fejlődési törvényszerűségekből nem vezethető le, akkor a legtöbb esetben az analógiás képzésmód ennek az oka. Gyakran előfordul, hogy eredetileg rendhagyó ragozott alakok analógiás képzéssel – szabályos ragozásúak hatására – szabályossá válnak. Az ilyen irányú változás (egyszerűsödés) azonban nem törvényszerű, végbemehet ellenkezőleg is: a szabályos ragozású alak valamely rendhagyó mintájára szabálytalanná válik, vagy éppenséggel az eredetileg rendhagyó képzésű alak másféle rendhagyó képzési módot vesz fel. (hu)
|
