| dbo:abstract
|
- Antarktika a Föld Déli-sarkja körül fekvő földrész, az Antarktisz, vagyis a Déli-sarkvidék része. A szárazföldet összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen Antarktika Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. Nagyobb selfjegei: Ross-selfjég (félmillió km²), , Larsen B-selfjég, . A Föld jégkészletének 90%-a Anatrktika jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja. Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 4892 m magas. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:
* Lambert-gleccser – 434 km
* Rennick-gleccser – 257 km
* Beardmore-gleccser – 161 km Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, a 3795 m magas Mount Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre. Antarktika átlagban a leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinens, átlagos tengerszint feletti magassága a legnagyobb a kontinensek közül. Az Antarktika nagy része , az évi átlagos csapadékmennyiség a partvidéken 200 mm körüli, a kontinens belsejében ennél is kevesebb, helyenként 50 mm alatti. A mért legalacsonyabb hőmérséklet a −89,2 °C-t is elérte, a világűrből mérve a −94,7 °C-t. Az évi átlagos hőmérséklet a partvidéken −10 °C, a parttól távol −60 °C körüli. A magyar Földrajzinév-bizottság 2010. évi döntése értelmében a földrész neve Antarktika, megkülönböztetve így azt az Antarktisztól. Az Antarktisz a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, amely magába foglalja az Antarktikát és a körülötte fekvő szigeteket és óceánt.
*
*
*
*
* (hu)
- Antarktika a Föld Déli-sarkja körül fekvő földrész, az Antarktisz, vagyis a Déli-sarkvidék része. A szárazföldet összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen Antarktika Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. Nagyobb selfjegei: Ross-selfjég (félmillió km²), , Larsen B-selfjég, . A Föld jégkészletének 90%-a Anatrktika jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja. Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 4892 m magas. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:
* Lambert-gleccser – 434 km
* Rennick-gleccser – 257 km
* Beardmore-gleccser – 161 km Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, a 3795 m magas Mount Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre. Antarktika átlagban a leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinens, átlagos tengerszint feletti magassága a legnagyobb a kontinensek közül. Az Antarktika nagy része , az évi átlagos csapadékmennyiség a partvidéken 200 mm körüli, a kontinens belsejében ennél is kevesebb, helyenként 50 mm alatti. A mért legalacsonyabb hőmérséklet a −89,2 °C-t is elérte, a világűrből mérve a −94,7 °C-t. Az évi átlagos hőmérséklet a partvidéken −10 °C, a parttól távol −60 °C körüli. A magyar Földrajzinév-bizottság 2010. évi döntése értelmében a földrész neve Antarktika, megkülönböztetve így azt az Antarktisztól. Az Antarktisz a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, amely magába foglalja az Antarktikát és a körülötte fekvő szigeteket és óceánt.
*
*
*
*
* (hu)
|
