| dbo:abstract
|
- Azokat az anyagokat nevezzük antigénnek, melyek a gerincesek szervezetében ellenanyagok termelését, illetve indítanak el. Az immunológia egyik leggyakrabban használt fogalmának az elnevezése Detre László magyar mikrobiológustól származik, aki 1903‑ban az antiszomatogén (immunválaszt kiváltó vagy válaszképtelenséget előidéző nem saját anyag) kifejezés rövidítéseként használta. Mára ismertté vált, hogy az immunrendszer nem csak antitestekből áll. A modern definíció szerint minden olyan anyag antigén, amit az felismer. Szorosabb értelemben, immunogén az az anyag, ami választ képes kiváltani az immunrendszerből, míg az antigének olyan anyagok, amik specifikus antitestekhez kötődnek. Nem minden antigén vált ki immunogén választ, de minden immunogén egyben antigén is. Az immunogén választ kiváltó antigént komplett vagy teljes antigénnek nevezzük. Az antigének általában fehérjék vagy poliszacharidok; ezek a kórokozó baktériumok, vírusok és más mikroorganizmusokat felépítő anyagok, vagy toxinok is lehetnek.A nem mikrobiális külső eredetű (exogén) antigének közé tartozhatnak a pollen, a tojásfehérje, átültetett szövetek vagy szervek fehérjéi, beleértve a vérátömlesztéskor bejutott vérsejtek felszínén található fehérjéket és poliszacharidokat is. Az önállóan nem immunogén antigéneket, amik csak hordozó (carrier) fehérjéhez kapcsolódva immunogének, inkomplett antigénnek, félantigénnek vagy hapténnek nevezzük. A félhaptének vagy haptidok pedig hordozóhoz kötve immunogének, de ellenanyaggal nem adnak látható reakciót. Az ellenanyaghoz specifikusan kapcsolódva képesek gátolni annak a teljes antigénnel való reakcióját, ezért hívják ezeket blokkoló antigénnek is. (hu)
- Azokat az anyagokat nevezzük antigénnek, melyek a gerincesek szervezetében ellenanyagok termelését, illetve indítanak el. Az immunológia egyik leggyakrabban használt fogalmának az elnevezése Detre László magyar mikrobiológustól származik, aki 1903‑ban az antiszomatogén (immunválaszt kiváltó vagy válaszképtelenséget előidéző nem saját anyag) kifejezés rövidítéseként használta. Mára ismertté vált, hogy az immunrendszer nem csak antitestekből áll. A modern definíció szerint minden olyan anyag antigén, amit az felismer. Szorosabb értelemben, immunogén az az anyag, ami választ képes kiváltani az immunrendszerből, míg az antigének olyan anyagok, amik specifikus antitestekhez kötődnek. Nem minden antigén vált ki immunogén választ, de minden immunogén egyben antigén is. Az immunogén választ kiváltó antigént komplett vagy teljes antigénnek nevezzük. Az antigének általában fehérjék vagy poliszacharidok; ezek a kórokozó baktériumok, vírusok és más mikroorganizmusokat felépítő anyagok, vagy toxinok is lehetnek.A nem mikrobiális külső eredetű (exogén) antigének közé tartozhatnak a pollen, a tojásfehérje, átültetett szövetek vagy szervek fehérjéi, beleértve a vérátömlesztéskor bejutott vérsejtek felszínén található fehérjéket és poliszacharidokat is. Az önállóan nem immunogén antigéneket, amik csak hordozó (carrier) fehérjéhez kapcsolódva immunogének, inkomplett antigénnek, félantigénnek vagy hapténnek nevezzük. A félhaptének vagy haptidok pedig hordozóhoz kötve immunogének, de ellenanyaggal nem adnak látható reakciót. Az ellenanyaghoz specifikusan kapcsolódva képesek gátolni annak a teljes antigénnel való reakcióját, ezért hívják ezeket blokkoló antigénnek is. (hu)
|
