| dbo:abstract
|
- Antoine-Laurent de Jussieu (ejtsd: zsüsziő) (Lyon, 1748. április 12. – Párizs, 1836. szeptember 17.) francia botanikus, aki elsőként foglalkozott a zárvatermők osztályozásával; rendszerének egy része ma is érvényben van. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Juss.”. Jussieu Lyonban született, (1699-1777) unokatestvéreként. Még 1763-ban mutatta be a boglárkák (Ranunculales) növényrend leírását a (L’ Académie des sciences) előtt, melynek 1773-ban tagjává választották. Párizsban orvosként végzett 1770-ben. 1770-ben váltotta fel -t a (Jardin des Plantes) demonstrátoraként. 1794-ben kinevezték az új (Musée d'Histoire Naturelle), ahol rögtön könyvtárat alapított. 1804-ben a Párizsi Egyetem orvostudományi karán lett botanikaprofesszor, ezt a posztját 1826-ig megőrizte. 1829-ben a Royal Society külföldi tagjává választották. Mivel idős korára csaknem teljesen megvakult, a múzeum igazgatását átadta fiának, -nak, aki szintén botanikus lett. Szabadkőműves volt, a („Kilenc nővér”) páholy tagja. (hu)
- Antoine-Laurent de Jussieu (ejtsd: zsüsziő) (Lyon, 1748. április 12. – Párizs, 1836. szeptember 17.) francia botanikus, aki elsőként foglalkozott a zárvatermők osztályozásával; rendszerének egy része ma is érvényben van. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Juss.”. Jussieu Lyonban született, (1699-1777) unokatestvéreként. Még 1763-ban mutatta be a boglárkák (Ranunculales) növényrend leírását a (L’ Académie des sciences) előtt, melynek 1773-ban tagjává választották. Párizsban orvosként végzett 1770-ben. 1770-ben váltotta fel -t a (Jardin des Plantes) demonstrátoraként. 1794-ben kinevezték az új (Musée d'Histoire Naturelle), ahol rögtön könyvtárat alapított. 1804-ben a Párizsi Egyetem orvostudományi karán lett botanikaprofesszor, ezt a posztját 1826-ig megőrizte. 1829-ben a Royal Society külföldi tagjává választották. Mivel idős korára csaknem teljesen megvakult, a múzeum igazgatását átadta fiának, -nak, aki szintén botanikus lett. Szabadkőműves volt, a („Kilenc nővér”) páholy tagja. (hu)
|
